Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)
KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - DEBRŐDI Gábor: Mentés a síneken (1882-1931)
Az első magyarországi mentő- és üzem-egészségügyi szolgálatot Csatáry Lajos, miniszteri tanácsos, a Magyar Királyi Államvasutak Egészségügyi Osztályának első főorvosa szervezte meg. Személyében a MÁV 1870-től kiépülő pályaorvosi hálózatának és majdani vasúti mentőszolgálatának (mentővagonok) megalapítóját tiszteljük. 8 Pályaorvosok, „vonalorvosok" alkalmazása már a magánvasút-társaságok gyakorlatából ismert, de e hálózat országos kiépítése és feladatainak kiterjesztése Csatáry munkásságát dicséri. 9 A fő vonalakon 30, a vicinálisokon 50 kilométerenként pályaorvosi ügyelet állt készenlétben a sínpályán vagy annak közelében történő baleset riasztásához. Feladataik közé tartozott a hirtelen megbetegedések, rosszullétek, sérülések ellátása, továbbá a vasút kötelékébe jelentkezők alkalmassági vizsgálata. Ezenfelül, a vasúti alkalmazottak és családtagjaik ingyenes gyógykezelése, s az ahhoz szükséges gyógyszerek megrendelése, a vasúti mentőszerek biztosítása és ellenőrzése, de ugyanők végezték a vasútkísérők, mozdonyvezetők és egyéb vasúti dolgozók elsősegély oktatását is. 10 És végül, de nem utolsósorban közegészségügyi, járványügyi feladatokat is elláttak, vasúti alkalmazottak és családtagjaik himlő elleni védőoltását, éttermek, illemhelyek ellenőrzését is végezték." Számuk a vasúti pályahossz növekedésével együtt folyamatosan nőtt, 188 l-ben, az öt felállított vasúti üzletvezetőség állományában 93 pályaorvos állt alkalmazásában. 1 " A vasútüzemben részt vevő valamennyi dolgozó számára íródott 4. szám utasítás a magyar vasutakon való mentő szolgálat tárgyában Csatáry a vasúti mentőeszközök, sürgősségi kötszeres mentötáskák és mentöszekrények tartalmát ismerteti, majd leírja a vasútállomásokon és a nyílt pályán fellépő balesetek ellátásának szabályait. A 4. számú utasítás második fejezete, a Balesetek alkalmaival az orvos megérkezéséig nyújtandó segély 10 pontban foglalja össze bizonyos sérülés- és betegségtípusok eseteiben alkalmazandó első teendőket. Gyakorlati oktatásának célja baleset esetén a gyors és szakszerű betegellátás, a megfelelő helyzetfelismerés és magatartás kialakítása volt. Ugyanis a pályaorvos megérkezéséig vagy az orvossal rendelkező vasútállomásra való megérkezésig a vasúti személyzetnek elsősegélyben kellett tudnia részesíteni az utazás során megsérült, rosszul lett utasokat. Utasítása rögzítette a sérült (törött, leszakadt, kificamodott) végtagok sebellátását, rögzítését és nyugalomba helyezését. Görcsök, hasmenés, fulladás, mérgezés, újraélesztés (levegőbefúvásos technika!), vérzéscsillapítás, forrázás, fagyás, nőgyógyászati esetek és x A nagyváradi születésű Csatáry Lajos (1832-1907) 1848-ban bécsi orvostanhallgatóként vett részt a császárváros forradalmi eseményeiben, majd később Bem erdélyi seregében honvédszázados lett. A szabadságharc bukását követően 1852-ig emigrációban élt. őrnagyként szolgált a török hadseregben. A császár kegyelmének köszönhetően térhetett haza, majd Bécsben, 1855-ben fejezte be orvosi tanulmányait. 1857-1868 között törvényszéki orvos és Bihar vármegye közegészségügyének szervezője. Az 1868-ban alakuló Közegészségügyi Tanács tagja és titkára. 1870-től nyugdíjba vonulásáig, 1906-ig a MÁV Egészségügyi Osztályának főorvosa, a vasúti egészségügyi szolgálat megteremtője. 1 A MÁV engedélyével sokan közülük szerény jövedelmük kiegészítésére magánpraxist is folytattak. 0 A pályaorvosokat tömegoktató munkájukban a BÖME orvosai segítették, akik nemcsak a vidéki üzemek és gyárak munkásait, hanem az országot járva a MÁV vidéki üzletvezetőségeinek dolgozóit is oktatták. " Baleset, rosszullét esetén, ha a pályaorvos nem volt elérhető a vasút felhatalmazta az. állomáslönököket, hogy riaszthatják a legközelebbi orvost is, a fuvarozási költséget és az. orvos tiszteletdíját kiűzethetik a helyszínen, nyugta ellenében. 12 A MÁV első üzletvezelőségei Budapesten, Miskolcon, Szolnokon, Kolozsvárott és Zágrábban alakultak meg, az első világháborús összeomlás, majd Trianon után az új országhatárokon belül maradt üzletvcz.etőségek Miskolc. Debrecen, Szeged, Pécs, Szombathely, Budapest központokban üzemeltek tovább.
