Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)

KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - DEBRŐDI Gábor: Mentés a síneken (1882-1931)

MENTÉS A SÍNEKEN (1882-1931) DEBRŐDI GÁBOR /. A vasúi születése Magvarországon, a magánvasút-társaságok kora, a MA V megalakulása A reformkorban kibontakozó vasútépítési program 1848-ig, a magyar szabadságharc kitöréséig töretlen fejlődést mutat, de a szabadságharc alatti hadmüveletek, majd a leverését követő terrorhullám miatt a folyamat megakadt.

1 A bénultság mégsem tartott sokáig, mert Bécs gazdasági érdekei és politikai beolvasztó törekvései miatt a vasútépítés viszonylag korán, már az 1850-es évek elején újraindulhatott. E koncepció jegyében az 1867-évi osztrák-magyar kiegyezésig több mint 2000 km vasúti pályaszakasz épült, mely a kiegyezéskor megközelítette a 2400 km-t.

2 A kiegyezés által biztosított, közel teljes politikai és gazdasági függetlenség elnyerésekor az Andrássy-kormány gróf Mikó Imre közmunka és közlekedésügyi miniszter kezdeményezésére - 1868. július l-jén megalapította a Magyar Királyi Államvasutakat és a hazai magánvasút-társaságok államosítása (felvásárlása) mellett döntött.

3 A csődbe ment vasúti társaságok állami felvásárlásának és a MÁV dinamikus pályabővítésének következtében az 1880-as évekre Magyarországon az államvasúti rendszer lett a meghatározó. Baross Gábor „vasminiszternek", a Tisza-kormány közmunka és közlekedésügyi miniszterének köszönhetően évente 585 kilométer pályaszakasz épült, így a MÁV 1890-re a magyarországi vasútvonalak 85%-val, összesen 7500 kilométernyi pályaszakaszszal rendelkezett.

4 1914-ben, az első világháború kitörésekor a vasúti hálózat hossza - az 1 Az 1827-ben átadott Pest-Kőbánya közötti vasúti vonal még lóvontatású volt. A már modern gőztecbnikára épülő 33 km hosszú Pest-Vác közötti pályaszakaszt 1846-ban adták át, ezt követte 1847-ben a Pest-Szolnok közötti 100 km hosszúságú vonal. " Az újrainduló vasútépítkezés elsőként Pest és az alföldi gabonarégiók között épített vasúti összeköttetést. A legnagyobb építtetők elsősorban ausztriai és franciaországi befektetők voltak, az Osztrák Államvasút Társaság a Bécs felé futó vonalakat, a Délivasút Társaság a trieszti vonalat építette meg. A tiszántúli vonalak kiépítését már hazai befektetőcsoportok szponzorálták, így építhette meg első vonalait a Tiszai Vasút Társaság. A Keleti Vaspálya Társaság az erdélyi vonalakat, a Magyar Északkeleti Vasút a felvidéki bányavárosok közötti vonalhálózatot építette ki. * Az Andrássy-kormány Széchenyi gondolatát követve törekedett a vasút centralizációjára, amely egységes elvek és irányítás alapján működtetett rendszerben képzelte el a kiépítendő magyarországi vasúthálózatot. A MÁV első vonalát a csődbe ment Magyar I-szaki Vasút. Pest és Salgótarján közötti 125 km-es szakasza adta. 4 Baross Gábor 1883- 1886-ig közlekedési államtitkár, 1886-1889 között közmunka és közlekedésügyi miniszter, korai haláláig, 1892-ig kereskedelemügyi miniszter.