Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Géra Eleonóra Erzsébet: Egészségügy, demográfia és járvány a 19. századi Baranyában
Skarlát A skarlát ("scarlatina") magyar neve vörheny. Az anyakönyvben leggyakrabban a skarlát és a vörös megjelölést alkalmazzák a betegségre. A "vörös" megjelölés azonban néha nem a skarlátot, hanem a kanyarót jelenti, de ezt a zárójelbe tett latin név általában jelzi. Streptococcus pyogenes baktérium okozta fertőző betegség. 1675-ben Thomas Sydenham írta le először a kórt. Cseppfertőzéssel terjed emberről emberre, de a beteg játékai, használati eszközei is fertőznek. Az egészséges baktériumhordozók aránya járvány mentes időszakban 4-6%, járvány idején 20-70%. A betegségre a 3-10 éves kor közötti gyermekek a legfogékonyabbak. Leginkább a hideg évszakokban alakul ki járvány. A fertőzés lappangási ideje 2-6 nap. A beteg láza hirtelen felszökik, a torok skarlátszínű lesz. Nemritkán hányás, hidegrázás, hasi fájdalmak lépnek fel. A testen apró kiütések jelennek meg. Toxikus formája a nagyon ritka scarlatina fulmináns, amely órák vagy 1-2 nap alatt a beteg halálát okozza. A toxikus forma hatására a bőr- és nyálkahártya-vérzéssel járó súlyos keringési zavar vezet a halálhoz. Az 1840. évi Pécs környéki skarlátjárványról írta Fekete Lajos, hogy a tavaszi hónapokban pusztított és enyhe lefolyású himlő követte 106 . Pécs városában, 1883-ban 30 gyermek halt meg vörhenyben, 1884-ben 73 megbetegedést regisztráltak, ebből 12 halálesetet. 1885 és 1888 első felében a vörhenyben elhalt betegek száma nem haladta meg az évenkénti 10 főt. 1888 utolsó hónapjaiban 19, majd a következő évben 47 áldozata volt. A legnagyobb járvány a városban 1891 elején keletkezett a szigeti külvárosban, majd innen terjedt át a belvárosra és a budai külváros északi részére. Júniusban a budai külvárosban és a belváros délebbi területein volt a legtöbb megbetegedés. Összesen 201 beteget és 72 halottat jelentettek be, de a pontos számokat nem lehet tudni, ugyanis halálokként gyakran szövődményes difteritiszt vagy vesebántalmakat tüntettek fel. A járvány 1892 júniusában ültei 107 . 1894-ben a vármegyében a Baranyavári, a Mohácsi, a Pécsváradi, a Hegyháti és a Szentlőrinci járásokból 47 megbetegedést jelentettek be a tiszti főorvosnak. 28 beteg elhunyt, 19 pedig felépült 108 . Himlő A klasszikus himlő, vagy fekete himlő az ún. variola vera. A 19. században nemritkán más himlöféléket is variolának neveztek, így például a bárányhimlőt (varicella) is. Az anyakönyvben latinul variolának, magyarul himlőnek nevezik meg a halál okát. A betegséget a Poxvirus variolae nevü kórokozó idézi elő. Emberről emberre terjed cseppfertőzéssel. A beteg testén lévő pörkök is fertőznek. A beteg a kiütések megjelenésekor a legfertőzőbb és egészen az utolsó pörk lehullásáig fertőzöképes. A vírus a legtöbb esetben a felsőlégutak nyálkahártyáján keresztül hatol be a Fekete: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme. Debrecen, 1874. 77. Ágh: i. m. 109. 1894. évi járványkimutatások. III. melléklet. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai IV. 413. 4. doboz. /
