Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Géra Eleonóra Erzsébet: Egészségügy, demográfia és járvány a 19. századi Baranyában
szervezetbe és a légutak nyirokszövetében indul először szaporodásnak. Bárki megkaphatja, mert természetes immunitás nem létezik ellene. A vírus lappangási ideje az első tünetek megjelenéséig 12, a kiütések megjelenéséig 14 nap. Maga a betegség 4-5 hétig tart. A betegség során a lázas szakaszt a kiütéses szakasz követi. Az első szakaszra hidegrázás, magas láz, kifejezett kereszttáji fájdalmak, szapora pulzus és a lép megnagyobbodása a jellemző. 3-4 nap múlva a láz váratlanul megszűnik és a beteg közérzete javul. Ezt az átmeneti javulást a kiütéses szakasz követi. A kiütések különböző fejlődési fázisokon mennek keresztül és ennek végére az eredeti kiütések pörkökké alakulnak. A kiütések a nyálkahártyákon is megjelennek és akadályozzák az orrlégzést, nyelési és köhögési fájdalmakat okoznak. Súlyos esetben delírium, keringési elégtelenség alakulhat ki. Mindig halált okozó formája a purpura variolosa, amely során a testnyílásokból vér ürül. Baranya vármegyében 109 1802 és 1844 között 22 7669 személyt kapott himlő elleni védőoltást. Az oltásokkal kapcsolatos ügyek intézésére külön orvosi választmány jött létre a tiszti főorvos felügyelete alatt. Hölbling Miksa elmondja, hogy évente 8000 főt oltottak be és ennek költsége 800 Ft 110 volt. Az 1887. évi XII. tc. rendelkezik a himlőoltási és újraoltási kényszer végrehajtásáról. Ennek alapján minden törvényhatóság területén a helyi viszonyoknak megfelelő számú oltási kört kellett kialakítani. Az oltókörök megállapítására és az oltóorvos személyére a megyei tisztiorvos tehet javaslatot a törvényhatóságnak 111 . Baranya vármegyéről elmondható, hogy a lakosság himlő elleni oltására nagy súlyt fektettek. 1882től kezdve rendszeresen újraoltották a lakosokat. 1887-ben összesen 10 016 lakost oltottak be, 1977 fővel többet, mint az előző évben. A legtöbb beoltott a Pécsi járásban élt (3231 fő), a legkevesebb oltást a Szentlörinci járásban adták be (759 fő). Valószínűleg az ezen évben egyre gyakoribb himlő megbetegedések miatt egy esetleges járványt próbáltak megelőzni a több oltással. Ezt igazolja, hogy a leginkább fertőzött Pécsi járásban 2009 személyt ismételten beoltottak. A későbbi szórványos megbetegedések azért keletkezhettek, mert az orvosok az oltást sokszor nem megfelelően végezték el, nem vigyáztak a vakcinára, a falusi bírók egyes esetekben látatlanul is bizonyították az oltás megtörténtét, és a másodoltást sem alkalmazták 112 . 1895. év során először 7751 gyermek kapott oltást és 5547 személyt (vagyis 13 298 ) oltott be a 32 oltóorvos a megyében, 359 oltás bizonyult sikertelennek 113 . A pécsi lakosoknak adott oltásokat a szerző nem számolja bele. Hölbling: i. m. 140. 110 Hölbling: i. m. 140., A vármegye 19. századi oltási jegyzőkönyvei közül számos megmaradt. Ezek között több irat az oltást végző orvosokról szolgáltat adatokat. A 120/92 számú irat az alispán utasítása, amelyben tájékoztatja a tiszti főorvost, hogy kérésére az oltóorvost utasította. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai 1872-1945.IV.413. 111 Békésy: i. m. 61. 112 Hölbling: i. m. 140. 113 1895. évi Védhimlőoltási kimutatás. XXII. minta. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 5. doboz.
