Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Géra Eleonóra Erzsébet: Egészségügy, demográfia és járvány a 19. századi Baranyában
A diftéria fertőzések gyakorisága miatt az 1890-es évek elejétől a város iskoláiban rendszeresen megfigyelték a tanítók a gyerekeket, ha valaki hiányzott a tanító külön űrlapot küldött el a kezelőorvoshoz, amelyen az feltüntette a betegséget. Ha a gyermek diftériás volt, testvéreit is távol tartották az iskolától, az osztályt pedig néhány napra, a fertőtlenítés idejére bezárták 97 . 1892- ben Baranya vármegye más területein is járványos méreteket öltött a diftéria az egész év folyamán. Sajnos 1892 szeptemberétől maradtak csak meg a tiszti főorvosi iratok és ezek is hiányosan. Az egyetlen kivétel a Hidasd községben tomboló járványról szóló jelentés, amely szerint március 7-től vált járványos méretűvé a betegség. A községben 57 gyermek betegedett meg és közülük 26-an hunytak el 98 .A hosszúhetényi járványról szóló tudósítás szerint a járvány november 3-tól december 5-ig tartott. Ebben a járványban 67 gyermek betegedett meg és közülük 35-en haltak meg 99 . Az október havi járási orvosi jelentés arról értesít, hogy Mohácson diftéria- és kolerajárvány, a környező falvakban diftériajárvány van 100 . 1893- ban 3191 főt fertőzött meg a diftéria és 1455 személy halálát okozta 101 . Ebben az évben a legtöbb áldozat a Mohácsi járásban volt (megh. 622 fő), a többi járásban átlagosan 200 és 300 fő körül állapítható meg a halottak száma 102 . Az 1894. évi megyei tiszti főorvosi jelentés szerint a megyében 1411 megbetegedés történt összesen, ebből meggyógyult 638 fő és meghalt 773 személy. A Pécsi járásban 127 (megh.80, gy. 47), a Siklósi járásban 294 (megh. 127. gy. 167), a Baranyavári járásban 228 (megh. 91, gy. 137), a Mohácsi járásban 241 (megh. 165, gy. 76), a Pécsváradi járásban 342 (megh. 215, gy. 127), a Hegyháti járásban 141 (megh. 73, gy. 68), a Szentlőrinci járásban 38 (megh. 22, gy. 16) személy fertőződött meg 103 . A legtöbb bejelentett beteg Mohácson (69), Dunaszekcsőn (68), Beremenden (64), Siklóson (62), Villányban (41) és Nádasdon (40) volt 104 . A következő évben, vagyis 1895-ben 599 megbetegedést és 221 diftériahalált jelentettek. A kevesebb megbetegedés valószínűleg az előző évben megkezdett diftériaoltásnak volt köszönhető. Ez az előző évinél jóval kisebb szám, és a járvány kevesebb településre terjedt ki. Húsznál több megbetegedést Siklóson (61), Szabolcsban (26), Villányban (20), Magyarbólyban (26) és Püspöklakon (31) jegyeztek fel az illetékes orvosok 105 . Ágh: i. m. 136-138. 1 Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai IV.413. 130/92. ' Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai IV.413. 410/92, A járványról szóló zárójelentés öt fő részre oszlik. Az első részben a talaj és az éghajlat minőségéről, a lakhatási viszonyokról és a táplálkozási szokásokról ír a szerző. Majd a járvány keletkezésének okairól, a járvány kiterjedéséről, a kór leírásáról és a gyógykezelésről ad felvilágosítást. Végül a beszámolót egy űrlap egészíti ki, amely pontosan tájékoztat a megbetegedésekről, a gyógyulásokról és a halálozásokról. 10 Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai IV.413. 139/92. " 139/1895. Közegészségügyi jelentés Baranya vármegyéből az 1894. évről. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 4. doboz . 12 Fontosabb halálokok kimutatás 1893. évről. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 13 1894. évi járványkimutatások. III. melléklet. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai IV. 413. 5. doboz. 14 1894. évi járványkimutatások. III. melléklet. Diphteria. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 5. doboz. (í 1895. évi járványkimutatások. III. melléklet. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 5. doboz.
