Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)

TANULMÁNYOK - ARTICLES - Géra Eleonóra Erzsébet: Egészségügy, demográfia és járvány a 19. századi Baranyában

A mocsaras területek Büdöstó, Büdösrét elnevezések alatt vannak feltüntetve a siklósi Batthyány uradalom irataiban. Ezek a források gazdálkodásra alkalmatlannak minősítették a mocsaras területeket, 1814-ben kezdték el lecsapolni a mocsarakat, a munkát a jobbágyok végezték el a kötelező robot fejében. A gyógyító hatás felfedezését egy gyüdi jobbágynak tulajdonítják, akinek feldagadt végtagjai az iszapban ázva meggyógyultak és újra képes lett bot nélkül járni. A csodás gyógyulás 1823 októberében történt, és főleg a hírneves gyüdi búcsúnak köszönhetően már a következő év tavaszán csapatostul sereglettek gyógyulni a szegények Harkányba. A megye vezetősége is értesült a felfedezésről és Patkovics József megyei másodorvost küldte ki a forrást megvizsgálni. Patkovics végezte el a gyógyvíz első vegytani vizsgálatát. Jelentésében tudatta az eredményt a Helytartó Tanáccsal és leírta, hogy Batthyány Antal a rengeteg jövevényt látva rögtön kitisztíttatta a források környékét, a hideg vizet csatornákban elvezetette, s 12 fakádat, 6 fürdőkabint, 1 ebédlőszínt és 1 konyhát állíttatott fel a vendégek részére. A legbővebb forrás vizét egyesítették a három kisebb hozamú forrás vizével, és ezzel látták el a fürdőzőket. Az ötödik forrás vizével iszapfürdőt tápláltak. Patkovics egyik Batthyány Antalnak írott jelentésében a távlati teendőket is vázolta. Javasolta, hogy a fürdő legyen olcsó és higiénikus, a szegény népnek akár az ingyen fürdőzést is engedélyezze, a források köré alakítsanak ki parkot, s a létesítményt egy fürdőbizottmány kezelje a kidolgozott fürdőszabályzatnak megfelelően. A fürdő első fénykorát Batthyány Kázmér idejében élte. 0 1828-ban vette át a siklósi uradalmat. Még ebben az évben 28 szobás szállót építtetett a gazdagabb vendégeknek. A környező erdőséget 41,25 kataszteres parkká alakították át. A fürdőorvosi teendőket Patkovics látta el (fizetése 100 Ft volt), aki a vizsgálat után megállapította, hogy ki hány fürdőt vegyen, és emellett még mit tegyen az egészségéért. A szegény betegek hatósági szegényigazolás ellenében ingyen kúrálhatták magukat és emellett ingyenes orvosi ellátás és étkezés is járt nekik. A szegényeket részben a gazdagabb vendégek adományaiból látták el. 1828-ban Jeszenszky Imre, Bésán János, Böör kapitány és Körmendy József jóindulatából 214 Ft adomány gyűlt össze. A növekvő forgalom szükségessé tette 1830-ban 10 új szoba és 2 konyha építését, ebben az évben a berendezést is lecserélték. Gyakori probléma volt a források gyors eliszaposodása, a változó vízhozam és a hideg víz betörése. Az iszaposodás ellen a kutat állandóan mélyítették és falait deszkával fedték be, ezenkívül hetente óvatosan tisztították. Az 1840-es években évi 2500-3000 Ft bevételt jegyeztek fel az uradalmi számadásokban. 1844-ben új, klasszicista stílusban épült fürdőházat hoztak létre. A ház belsejében két oldalt 13-13 márvány és fajansz borítású kádat állítottak fel. A régebbi fából készült épületek is megmaradtak, ezeket a szegények használták. A parkban különböző, színvonalasan kialakított szórakoztató létesítmények kaptak helyet. A forgalom növelése érdekében Batthyány Kázmér országos propagandát folytatott. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1845-évi gyűlése is ellátogatott Harkányba. A résztvevőket a gróf Siklós várában vendégelte meg a látogatás előtt. A gyűlést követő években a látogatók száma jelentősen emelkedett. A tulajdonos az 1840-es években megközelítőleg évi 25 Ft-ot költött a fürdőt népszerűsítő újsághirdetésekre. A fürdő első virágkorának az 1848/49-es események vetettek véget. Ebben a két évben a létesítmény nem működött. A szabadságharc után a siklósi uradalmat is elkobozták a Batthyány-családtól és a Császári és Királyi Pécsi Kerületi Pénzügyi Igazgatóság kezelte. A fürdőt