Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Géra Eleonóra Erzsébet: Egészségügy, demográfia és járvány a 19. századi Baranyában
1860-ig többször is bérbe adták. A létesítményben csak egyetlen módosítást hajtottak végre, a vízhúzó legények elbocsátása után szivattyút alkalmaztak. Ezenkívül csak az állagmegőrzésre törekedtek és az ingyen fürdőző szegények számát is igyekeztek korlátozni. 1860-ban került újra vissza az uradalom a Batthyány-család kezébe. 1863-ban a Helytartó Tanács leirata az első osztályú fürdők közé sorolta Harkányt. Ennek értelmében az intézmény élén állandó fürdő-biztos állt. Az 1865. évi "kormányzati alapelvek" az első osztályú fürdőket fürdőorvos alkalmazására kötelezte. Az orvos felügyelte a kézi gyógyszertárat, ha a településen egyéb gyógyszertár nem volt. A fürdöorvos tagja volt a fürdőbizottmánynak és az orvosrendészeti teendőket is ellátta. A fürdőorvos ekkor Heller József volt. A tiszti főorvos hetente egy alkalommal utazott Harkányba. A vízellátás zavarai és a gyors iszaposodás miatt a korszerűsítés elkerülhetetlenné vált. 1865 márciusában Batthyány Ödön az Országos Építészeti Hivataltól kért támogatást a kút feltárásához. A felhívásra Zsigmondy Vilmos mérnök jelentkezett és 1866-ban 34,77 m mélységből 62,5 fokos vizet hozott a felszínre. A forrás vízbősége a mérnököt is meglepte, ugyanis ő sem számított arra, hogy percenként 1200 1 víz fog a felszínre törni. Szükségessé vált a víz korszerű vegyelemzése is, ezzel Than Károly egyetemi tanárt bízta meg. Az elemzés eredményeit Than Károly a Magyar Tudományos Akadémia 1868. évi július 13-i ülésén olvasta fel. Megállapította, hogy a kénes gyógyvíz szénsavas nátriumban, kovasavas nátriumban, jódban és brómban igen gazdag. Az elemzés közben fedezte fel az addig ismeretlen széndioxid-szulfidot. A növekvő forgalom befogadására 1870 és 1871 között 15 999 Ft-ért medencét építettek. A 10 m hosszú, 7 m széles és 1,3 m mély medencét 25 m hosszú fürdőházban helyezték el. 1873-ban a Benyovszky család vette meg a birtokot. A harkányi fürdőlétesítményt a család bérbe adta. Az 1895. évi január 1-i hirdetés szerint a fürdő 25 évre évi 25 000 Ft díj ellenében haszonbérletbe vehető. A bérleti díjból évente 5000 Ft-ot kell állagmegőrzésre fordítani. Az adók, közterhek és egyéb kötelezettségek a bérlőt terhelik 74 . 1887-ben Zsigmondy egy újabb kutat tárt fel. Ezen túlmenően a 19. században már semmi további korszerűsítést nem vittek véghez, hiába kérte a fürdőbizottmány. Nem gondoskodtak az újonnan keletkezett posványok megszüntetéséről, és a szennyvíz elvezetésével sem törődtek. Harkány községben az első gyógyszertár 1890-ben jött létre, annak ellenére, hogy az 1876. évi XlV.tc. előírta a fürdőtelepüléseken legalább a fürdőidényben nyitva tartó állandó gyógyszertárak létesítését. A gyógyszertár 1890-ig azért nem jött létre, mert nem akadt vállalkozó gyógyszerész. 1890-ben Szentgyörgyi Móric siklósi gyógyszerész nyitott egy, az idényben nyitva tartó fiókgyógyszertárat 75 . Magyar Hírlap, 1895. január 1. 194/1890. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 4. doboz.
