Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Géra Eleonóra Erzsébet: Egészségügy, demográfia és járvány a 19. századi Baranyában
A Dunagőzhajózási Társaság bányatelepi kórháza A kórházban egy orvos és egy ápoló kezelte állandóan a társaság betegeit. A négy kórteremben és az egy elkülönítőben nagy veszély, esetleges járvány esetén 40 föt tudtak gyógyítani 66 . 1893-ban 4494 ápolási napon 175 beteget ápoltak 67 . Baranya vármegye László-kórháza A honfoglalás ezeréves évfordulójára létesítették intézményt, amely Mohács északnyugati részén kb. 2 kat. hold területen terült el. A kezdeményező Szily László 68 alispánról nevezték el. A létesítményt Baranya vármegye államépítészeti hivatala tervezte. A kivitelezéssel Roheim Ferenc helyi vállalkozót bízták meg. Az építkezést a Kórház-Építő Bizottság tagjaként maga a tiszti főorvos is ellenőrizte a főjegyző kérésére 69 . Az építkezés 42 000 Ft-ba, a berendezés 20 000 Ft-ba került. A telek nyugati oldalán egyemeletes főépület, középen egy gazdasági épület, ettől délkeletre a fertőző- és elmebetegek számára a hullaházzal együtt egy külön épület állt. A főépület 62 fő ellátására épült, de vészhelyzet esetén 150 főt is képes volt befogadni. A két oldalszárny földszintjén és emeletén is egy-egy 12 személyes kórterem, egy külön betegszoba, egy ápolónöszoba és a mellékhelyiségek helyezkedtek el. Az épület középső részén rendezték be a felvételi szobát, az ehhez kapcsolódó fürdőszobát, a műtőt, a fő- és az alorvos szobáját. Az elkülönítő épületben három szobában a fertőző betegeket, kettőben az elmebetegeket ápolták. Az épületeket újonnan telepített park vette körül 70 . 1888-ban 923, 1889-ben 1719, 1890-ben 1657, 1891-ben 1657 volt az ápolási napok száma. 1888-ban 6, 1889-ben 8, 1890-ben 4, 1891-ben 6 műtétet végeztek a kórházban 71 . 1894-ben 32 beteg 1915 ápolási napot töltött az intézményben 72 . 73 A harkányi gyógyfürdő A Máriagyűd és Harkány között elterülő mélyen fekvő síkságon több melegvizű gyógyforrás is fakad. A források a múlt század elején csak nagy szárazság idején váltak láthatóvá, egyébként a körülöttük kialakult mocsár rejtette el őket. Két forrást, a siklósi ferences kolostorét és a tapolcait a török időkben használták és fürdőt is építettek köréjük, de ezeket már a 18. században sem látogatták. Néhány kutató elképzelhetőnek tartja, hogy a Harkány község mellett eredő forrást is használták a törökök, de ezt máig sem sikerült bizonyítani. 66 Várady: i. m. 484. 67 Ágh: i. m. 135. 68 Szily László kezdeményezésére épült meg Pécs városában az 1893. szeptemberében átadott 100 férőhelyes új vármegyei árvaház. 69 1102/1895. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 5. doboz 70 Várady: i. m. 483-484. 71 Betegedési kimutatás a mohácsi községi kórházból 1888-1891 évről. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 72 175/1895. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 5. doboz. 73 Szita László: Harkány. Fürdőtörténet 1823-1973. Harkány, 1973. 3-57.
