Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Géra Eleonóra Erzsébet: Egészségügy, demográfia és járvány a 19. századi Baranyában
1860-ban - az abszolutizmus kori kinevezéses rendszer helyett - az egészségügyi személyzetet ismét a helyi hatóságok választották meg 47 . Az 1876. évi XIV. tc. 57.§ szerint a közkórháznak állandó igazgatása van, képes a helyi és a vidéki igényeket kielégíteni, s ezen kívül megfelelő számú idegen illetőségű beteg fogadására is alkalmas. A köz- és magánkórházak felett a törvényhatóság a közigazgatási bizottság útján gyakorolta a közvetlen felügyeletet (60.§). Az orvosi állásokat nyilvános pályázat útján lehetett betölteni (70.§). Törvényhatósági kórházban az egészségügyi bizottság meghallgatása után az igazgató főorvost a főispán nevezte ki. A többi orvost az igazgató főorvos megkérdezése után szintén a főispán nevezte ki (66.§). Kétéves gyakorlat volt a főorvosi kinevezés előfeltétele, másodorvos érvényes diplomával bármelyik orvos lehetett (63.§). A gazdasági személyzetet az alispán nevezte ki (66.§). Magánkórházak esetében a személyzetet a fenntartó nevezte ki, de ezt az illetékes főispánnak be kellett jelentenie (67.§). A közkórházakban a napi ápolási díjakat a belügyminiszter állapította meg. A magánkórházak a díjat maguk szabták meg, és a törvényhatóságnak ezt be kellett jelenteniük (61.§) 4S . Az 1870-es és 1880-as években nagy kórházépítési program indult az egész országban. Az 1898. évi XXI.tc. 4.§-a lehetővé tette, hogy a kórházfenntartó törvényhatóságok az ápolási költségek terhére kórházfejlesztési kölcsönt vegyenek fel 49 . A Pécs városi közkórház 50 A körülbelül 50 férőhelyes kórházat 1714-ben Nesselrode gróf 51 , pécsi püspök alapította. Az első kórházról 1845-ben Hölbling Miksa a következőket írta: " A'megyének úgynevezett kórháza csak egy alacsony, sötét, egészségtelen zúgszobából áll, hol a' beteg fegyenczek közt sokszor a' megyei tébolyodottak is tartatnak. Valóban igen nagy szüksége volna a' nemes megyének kórházra, annál is inkább, mivel megyeszerte nincs illy intézet." 52 Scitovszky János 53 , pécsi püspök javaslatára 1847-ben a város közgyűlése elhatározta a kórház bővítését. Scitovszky János a grazi Szent Vincéről elnevezett szürke nővéreket tartotta megbízható ápolóknak, így az ő alkalmazásukat szorgalmazta. Az első hat nővér 1855-ben érkezett meg. Az intézmény 1857-től lett közkórház, ekkortól származási- és vallási megkülönböztetés , nélkül bárkit ápoltak. A kórház mellett árvaház is működött. Ugyanezen évben Petz tervei alapján a két emeletre bővített épületben 100 beteg elhelyezésére volt lehetőség. 1868. szeptember 5-én belügyminiszteri jóváhagyást kaptak az építkezésre és 30.000 forint kölcsön felvételére. A kölcsön törlesztésének időtartamára a napi ápolási díjat 42 kr-ról 50-re emelték fel. Az építkezés a következő évben befejeződött. 47 Antall - Kapronczay: i. m. 903-916. 48 Chyzer: i. m. 1900. 56-57. 49 Antall - Kapronczay: i. m. 903-916. 50 Várady F. (szerk.): Baranya múltja és jelenje. Pécs, 1896-1898. 471-480. gr. Nesselrode Vilmos kölni kanonok, visszaszerezte Baranya vármegye örökös főispáni címét a mindenkori pécsi püspöknek. 1732-ben halt meg. 52 Hölbling: i. m. . 127. 1838-tól pécsi püspök, cs. és kir. valóságos belső titkos tanácsos, szépművészet, bölcsészet és hittudomány tanára. 1845-ben Az Orvosok és Természetvizsgálók hatodik nagygyűlésének elnöke.
