Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Géra Eleonóra Erzsébet: Egészségügy, demográfia és járvány a 19. századi Baranyában
Az 1892. évi költségvetési tervezet szerint a járási orvosok évi 400 Ft fizetést kaptak. Úti költségeik fedezésére 60 Ft átalányt utaltak ki számukra, ezt az összeget azonban kevésnek tartották és több alkalommal kérték az összeg emelését 30 . A fenti listán a nyugalmazott vagy a vármegyéből elköltözött járási orvosok nem szerepelnek, ezért itt közlöm a névsorukat. 1859-ben a Pécsi járásban Lősz Antal, a Baranyavári járásban Bedekovics Alajos, a Siklósi járásban Klein György, a Hegyháti járásban Kugler Leopold, a Pécsváradi járásban Visy István, a Szentlörinci járásban pedig Puppies György dolgozott 31 . Községi orvosok és körorvosok a vármegyében Mindkét tisztséget az 1852. évi október 20-iki birodalmi belügyminiszteri rendelet vezette be. Minden 6000 fő fölötti községnek kötelezően alkalmaznia kellett egy orvost. A körorvos körzete egészségügyi ellátásáért felelt. A körben ő oltotta himlő ellen a lakosságot: a szegényeket ingyen, a vagyonosabbakat pedig egységes díj ellenében. Az orvos látta el a halottkém feladatait is, ha nem volt a körben szakképzett halottkém. A halottkémlelésért is előre megszabott fizetést kapott, természetesen a szegényektől ezért sem kapott pénzt. A községi és a körorvos az orvosrendőri munkákat díjtalanul, az orvostörvényszéki munkákat pedig az illetékes bíróság felhívására meghatározott díj fejében teljesítette. A dajkaságba adott gyermekek, az árvák és az elmebetegek gyakori vizsgálata is rájuk hárult. A végzett munkáról és a kör egészségügyi állapotáról negyedévente jelentettek a tiszti főorvosnak. Szakmai ügyekben első fokon a járási orvoshoz fordulhattak tanácsért. Ha szükség volt rá, akkor a bíró segítette őket munkájukban 32 . Az orvossal bíró községekben kötelezően közegészségügyi bizottságot kellett alapítani, amelynek az orvoson kívül tagja volt az állatorvos, a jegyző, a gyógyszerészek, a lelkészek és még három kiválasztott személy. A testület véleményező és indítványozó jogokkal rendelkezett. A bizottság véleményt mondott egészségügyi kérdésekben, az egészségügyi állásra pályázók anyagát véleményezte, előterjesztéseket tett a köztisztaságot, himlőoltást, halottkémlelést, élelmiszereket érintő ügyekben. A testület vezette a lelencek és nyomorékok nyilvántartását. Járvány idején járványbizottsággá alakult 3 '. A községi és a körorvosok javadalmazásukat a körbe tartozó községektől kapták. A kiírt körorvosi pályázatokban a leendő orvos fizetésének összegét is közölték. A községek állapították meg a körzetben fizetendő ápolási díjat. Az egészségügyi hálózaton belül a körorvosi intézményt érte a legtöbb támadás a kortársak részéről. Eredetileg a körorvosi hivatal létesítésével a falusi lakosság egészségügyi ellátását akarták javítani. Sajnos a törvényben csak azt határozták meg, hogy megközelítőleg hány lakost kell számolni egy községben, a domborzati és településszerkezeti helyi sajátságokat nem vették figyelembe. Gyakran a megszabott körlétszámot is túllépték: az ideális létszám 6000 és 10 000 fő között volt, Baranya vármegye közigazgatási, árva és gyámhatósági költségvetésének tervezete 1892. évre. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 5. doboz. 31 Staats-Handbuch der sämmtlichen Verwaltungsgebiete des Königreiches Ungarn für das Jahr 1859. Wien, 1859. 140. 32 1876. évi XlV.tc. 143-146.§. 33 1876. évi XlV.tc. 149-152.§.
