Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Géra Eleonóra Erzsébet: Egészségügy, demográfia és járvány a 19. századi Baranyában
vényhatóságra kiterjedt. Szakmai kérdésben a járási orvos a tiszti főorvoshoz fordulhatott. Ezen kívül volt néhány többletfeladata is a főorvosnak. 0 felügyelte a teljes egészségügyi személyzetet, indítványokat tett az alispánnak a himlöoltási körzetek beosztásáról és a járványok megelőzésére szolgáló intézkedésekről, járvány idején intézkedhetett, majd erről az alispánt értesítette. A főorvos tekintette meg a letelepedni szándékozó orvosok, gyógyszerészek és bábák okleveleit, majd láttamozás után iktatta őket és a törvényhatóságnak bejelentést tett. Ha nem volt a közelben bábaképző, akkor ő oktatta a falusi bábákat. Ellenőrizte orvosi szempontból a vagyontalan betegeknek nyújtott orvosi kezelést. Ha erre felszólítást kapott, részt vett az újoncozási bizottmányokban. Felügyelte a tanintézetek, fogházak, kórházak, köz- és magánintézmények higiéniai viszonyait. Kivizsgálta a kuruzslással és babonával kapcsolatos ügyeket. Törvényszéki boncolást csak díj ellenében végzett tiszti főorvos. A törvényhatóságok első orvosainak havonként és évenként is részletes statisztikákat kellett - az előírásnak megfelelő formában - összeállítani a belügyminiszter számára 18 . A tiszti főorvos hivatalánál fogva állandó tagja volt a törvényhatóság közigazgatási bizottságának 19 . A tiszti főorvos a közigazgatási bizottság által negyedévenként létrehozott azon különbizottságban is részt vett, amelynek feladata a börtönviszonyok ellenőrzése volt 20 . Minden törvényhatóságban működött egy egészségügyi bizottság az előírás szerint. A bizottság tagjai voltak a tiszti főorvos mellett a honvédzászlóalji főorvos, minden hatósági ember- és állatorvos, egy mérnök, egy építész, egy gyógyszerész és a közigazgatási bizottság azonos számú tagja. A bizottság maga választotta meg elnökét tagjai közül. Az egészségügyi bizottság járvány idején átalakult járványbizottsággá az alispán elnöklete alatt. A járványbizottságnak külön felhatalmazása volt arra, hogy a Belügyminisztériummal és más megyék illetékeseivel közvetlenül érintkezzen 21 . 1893-ban vezették be a kötelező tiszti főorvosi képesítő vizsgát. 1894. január 1-től csak a sikeres minősítővizsgát letett orvosok lehettek törvényhatósági és rendőrorvosok. Utólag vizsgázniuk kellett azoknak a tiszti főorvosoknak, akik két éven belül foglalták el hivatalukat. Nekik egy éven belül le kellett tenniük a vizsgát. Vizsgázni Budapesten és Kolozsvárott lehetett, a kijelölt vizsgáztató bizottság elnöke a Belügyminisztérium Közegészségügyi Osztályának vezetője. A tagokat és az alelnököt a belügyminiszter nevezte ki. A vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli részből állt. A vizsga tárgyai a közegészségtan (beleértve a bakteriológiai módszereket és a közegészségügyi szolgálatot), méregtan és gyógyszerismeret (tekintettel a gyógyszertárak és a gyógyszer-kereskedelem vizsgálatára), elmekórtan és elmebetegügy, trachomaügy, egészségügyi törvények és rendeletek voltak. Az írásbeli vizsgán közegészségtani gyakorlati kérdésekről kellett jelentést és javaslatokat szerkeszteni vagy egy konkrét esetet feldolgozni a hatályos törvényeknek és rendeleteknek megfelelően 22 . Az 1893-as első vizsgakörben az önként jelentkezők között volt Baranya vármegyéből Loewy Lipót is. A megyéből 1894-ben Jellachich István, Tolnai Vilmos, Bahula József, Johann Béla, Ludvig Ferenc és Reiss Adolf tettek sikeres vizsgát 23 . 18 1876. évi .XrV.tc. 162.8. 19 1876. évi Vl.tc. l.§. 20 1 876. évi Vl.tc. 38.§. 21 1876. évi XlV.tc. 163-164.§. 22 1893. évi szeptember 30-iki 80 099 sz. belügyminiszteri körrendelet. Orvosi évkönyv, 1895. 61-72. 23 Orvosi évkönyv, 1895. 69-70.
