Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Géra Eleonóra Erzsébet: Egészségügy, demográfia és járvány a 19. századi Baranyában
A tiszti főorvos fizetését a vármegyétől kapta. Az 1892. évi költségvetés tervezete szerint - ugyanúgy, mint az előző évben - 1000 Ft fizetést utaltak ki a főorvosnak. A fizetést 200 Ft lakbérhozzájárulás egészítette ki. Annak ellenére, hogy a főorvosnak hivatala miatt nagyon gyakran kellett a vármegye különböző pontjaira elutaznia Pécs városából, úti átalányt nem kapott 1892-ben 24 . 1895-ben az előbb közölt juttatások mellett 150 Ft úti átalányt is biztosítottak a tiszti főorvosnak 25 . A tiszti főorvosok pontos archontológiájának felállítása további levéltári kutatásokat igényel, ezért csak hiányos adatokat tudok ezen dolgozatomban közölni. 1845-ben Czierer Antal a vármegye, Hermann János pedig Pécs szabad királyi város főorvosa volt. A talált források 1859-ben és 1863-ban a város tiszti főorvosaként Pasitzky Edét jelölték meg. Őt Koharich Károly követte, majd az 1890-es évek elején Czierer Elek 26 vette át a hivatalt. Baranya vármegyében 1866-ig Uray János volt a főorvos. A vármegyében 1866-tól 1889 decemberéig Hölbling Miksa dolgozott tiszti főorvosként 27 . 1890-ben Mendl Lajost választotta meg a vármegye tiszti főorvosnak 28 . Pécs szabad királyi város orvosai 1895 és 1900 között Név Hol és mikor szerzett diplomát Állása, letelepedés időpontja Bahula József kerületi orvos Binder Emil honvéd ezredorvos Blau Adolf Bp., 1893. magánorvos, 1895-től körorvos a megyében, 1893 Az alispán fizetése 2200, a tiszti főügyészé 1400 Ft, a fölevéltárosé 1000 Ft volt. Baranya vármegye közigazgatási, árva és gyámhatósági költségvetésének tervezete 1892. évre. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 5. doboz. XVI. minta: Tiszti főorvosok és járási orvosok kimutatása 1895. évben. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 5. doboz. Czierer Elek 1849-ben született. Egyetemi tanulmányait 1874-ben végezte el a bécsi egyetemen. 1875-ben tért vissza Baranya vármegyébe és Pécsett telepedett le. A Magyar Természettudományi Társulat és a Közegészségügyi Társulat tagja volt. 1916. augusztus 16-án halt meg Pécsett. V.o. Szinnyei: Magyar írók élete és .munkái. Bp. 1891-1914. III. köt. 534. Hölbling Miksa 181 l-ben született Pécsett. Apja, Hölbling Ignác a Szerecsen Patika tulajdonosa volt. Miksa az orvosi egyetemet Pesten végezte, majd tanulmányai befejezése után Stahly professzor mellett mint tanársegéd dolgozott. 1840-ben Bács vármegye tiszti főorvosának választotta, dc ő Czierer Antal hívására inkább Baranya vármegyében telepedett le és másodfőorvosként tevékenykedett. Czierer Antal leányát vette feleségül. 1845-ben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Kongresszusának egyik titkára volt, amely résztvevőinek írta Baranya vármegye orvosi helyirata című néprajzi-szociológiai és orvostörténeti müvét. 1889. végén vonult nyugdíjba, de még egy évig fogadott magánbetegeket. 1901. február 26-án hunyt el. V.o. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1939-1944. XIV. köt. 599, Pécsi Napló, 1901. II. 27. Mendl Lajos 1838-ban született. Az egyetemet 1861-ben Bécsben fejezte be okleveles sebészdoktorként. 1865ben telepedett le Pécsett és hamarosan megyei járási orvosi munkát vállalt. A Dunagőzhajózási Társaság bányafőorvosaként is dolgozott, innen 1600 Ft fizetést kapott. Tudományos cikkei rendszeresen megjelentek az Orvosi Hetilapban, a Gyógyászatban és a Vasárnapi Újságban. V.o. Szinnyei: i. m. VIII. köt. 1076, Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413.
