Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Géra Eleonóra Erzsébet: Egészségügy, demográfia és járvány a 19. századi Baranyában
tanáraként is működött 10 . Az orvosok feladata volt még a törvény értelmében az iskola higiénés körülményeinek megvizsgálása. 1894. évben 488 megyei népiskolát tekintettek meg az orvosok. Sajnos 70 esetben tisztátalannak és 28 esetben zsúfoltnak minősítették az iskolaépületet, 47 esetben fertőző betegségben szenvedő gyermeket, 42 esetben egészségre ártalmas berendezést találtak 11 . 1890-ben a nagyharsányi tanító ellen folytattak vizsgálatot, mert az iskola és a templom közti téren nagy szeméthalmok díszelegtek, amelyeket többszöri felszólításra sem távolíttatott el 12 . Nádasd községről a járási orvos többször jelentette, hogy az iskola fűtetlen. A dajkaügy is szigorú orvosi felügyelet alatt állt, mert az általános tapasztalatok szerint a dajkaságba adott csecsemők halálozása az átlagnál jóval magasabb volt. A dajkaságot vállaló személynek szándékát be kellett jelentenie a községi elöljáróságon, ezután egészségi állapotát és a gyermek elhelyezésére szolgáló helyiséget orvos vizsgálta meg. A dajkaságba adott csecsemőkről az elöljáróság listát vezetett, az orvos pedig köteles volt a gyermek egészségi állapotát rendszeresen ellenőrizni 13 . A gyermek számára tápszert csak orvos rendelhetett. Pécs városában az évenként bejelentett dajkaságok száma átlagban 30 körül volt. A tiszti főorvos iratai között dajkasági ügyről szóló egy sem volt. Egészségügyi személyzet a 19. században 4 1845-ben Baranya vármegyében 4983 főre egy orvos, 13 778 főre egy orvosdoktor, 7807 főre egy sebész, 10 183 főre egy okleveles bába és 26 025 főre egy gyógyszertár jutott. 15 Pécs városában 10 orvostudor és 10 sebészmester lakott. Ugyanitt 1882-ben 18 orvostudor, 8 sebész, 4 gyógyszerész és 24 képzett bába tevékenykedett. 1898-ban 34 orvostudor, 3 sebész és 23 bába élt a városban. A megyében 1888-ban 28 orvostudor, 11 sebész, 19 gyógyszerész és 42 okleveles bába gondoskodott a betegekről. 1894. évben 35 orvostudor, 9 sebész és 50 okleveles szülésznő dolgozott a megyében 16 . Az 1880. évi népszámlálás adatai alapján Magyarországon 3405 orvos és sebész, valamint 7851 bába tevékenykedett. A jelentések szerint ugyanebben az évben 2473 orvosdoktor, 1053 sebész és 5628 bába dolgozott. Ezek szerint országunkban 100 000 főre 25 orvos és sebész, valamint 58 bába jutott. Ugyanekkor Ausztriában 4768 orvos, 3189 sebész és 16 520 bába praktizált. 100.000 főre 36 orvos és sebész, valamint 76 bába jutott. 1 A vármegye és Pécs szabad királyi város tiszti főorvosai A közegészségügyi törvény a tiszti főorvos hatáskörét a járási orvoséval majdnem azonosnak írta le. A különbség csak a hatáskör nagyságában van, mivel a főorvosé az egész tör10 Ágh:, i. m. 140. " 175/1895. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 12 370/1890. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 5. doboz. 13 Chyzer K.: Az egészségügyre vonatkozó törvények és rendeletek gyűjteménye. 1854-1894. Bp. 1900. I. kötet, 1876. évi XlV.tc. 16. §, 24-25. §. 50, 52. 14 A csatolt táblázatok többsége levéltári források alapján készült betűhív átírás. Hölbling M. (szerk.): Baranya vármegye orvosi helyirata. Pécs, 1845. 133. 16 175/1895. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 5. doboz. 17 Láng L. - Jekelfalussy J.; Magyarország népességi statisztikája. Bp. 1884. 401.
