Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Géra Eleonóra Erzsébet: Egészségügy, demográfia és járvány a 19. századi Baranyában
megbízott személyek ellenőrizték, utcaseprőket is alkalmazott a város, de alacsony létszámuk miatt a háztulajdonosok feadata volt a járda rendben tartása. A házi szemetet a külvárosokban gödrökbe gyűjtötték és a házak tulajdonosai kéthetente kiszállították a hulladékot a városból, járvány esetén többször is. A belvárosban a szemetet gödörben tárolni tilos volt. A ládákban összegyűlt szemetet a hetente két-három alkalommal közlekedő, fedéllel ellátott szeméthordó kocsik fuvarozták el 4 . Az ipari üzemeket orvosi és rendőri felügyelet alá helyezték. Új, a köztisztaságot és az egészséget veszélyeztető üzemeket a belvárosban nem lehetett létesíteni. A régi belvárosi üzemekben a hulladékot kötelező volt zárt edényekben tárolni 5 . A városban a piacra és az üzletekbe került élelmiszereket folyamatosan orvosi vizsgálatnak vetették alá. Legszigorúbban a gyümölcsöket, a gombákat, a halakat és a tejet ellenőrizték. A város orvosai megfigyelték, hogy gyakran azokból a házakból indul el a diftériafertőzés, ahová falusi asszonyok szállítják a tejet. Az italméréseket a kerületi orvos felügyelte, a kötelezően eltett italmintákat pedig a városi vegyész vizsgálta meg 6 . Mindezt az 1876. évi közegészségügyi törvény írta elő 7 . Mennyiségileg ez az 1894. évben 804 élelmiszervizsgálatot jelentett a megyében. 15 esetben történt lefoglalás, 28 esetben elkobzás és 21 esetben további vegyi vizsgálat 8 . A kerületi orvosok lakásait távbeszélővel kötötték össze. Az orvosi rendelőkön kívül elsősegélyre alkalmas felszereléseket és gyógyszereket a városházán, valamint a budai és a szigeti külváros rendőri laktanyáiban is elhelyeztek. Pécs városában a koldulás tilos volt. A teljesen munkaképtelen személyeket a városi közkórház délnyugati részén elhelyezkedő szegényházban ápolták az irgalmas nővérek (itt 22 helyiségben 100-120 főt tudtak ellátni). A csökkent munkaképességű szegények a városi szegényalapból havonként segélyt kaptak abban az esetben, ha havonként bemutatták a kerületi orvos igazolását. Több szegényt a Pécsi Jótékony Nőegylet támogatott az 1870-es évektől kezdve. Néhány alkalommal, járványok idején a Vörös Kereszt helyi szervezetével együtt megpróbálták a városban ingyen konyhák és melegedőszobák létrehozását. Az összes kórházi és hatósági orvos felhatalmazást kapott a várostól, hogy a város szegényei számára ingyen rendelhessenek gyógyszereket. Az 1876-os közegészségügyi törvény egyik hiányosságának tartották, hogy nem rendezte megfelelően az iskolaegészségügy kérdését. Fodor József az iskolaegészségügyet a közegészségügy önálló, alkalmazott szakterületének tekintette. A 48 281/1885. számú vallás- és közoktatásügyi minisztériumi rendelet és az 1887. évi végrehajtó utasítása úgy rendelkezik a középiskolai iskolaorvosok és egészségtantanárok képzéséről, hogy a képesítést tanfolyamokon lehet majd megszerezni. Az egészségtant külön tantárgyként csak a középiskolákban tanították 9 . Pécs város iskolái közül csak a reáliskolának volt állandó orvosa, aki egyben a püspöki joglíceum és a papnövelde egészségtan4 Ágh: i. m. 122-131. 5 Ágh: i. m.. 140. ö Ágh: i.m. 141-142. 7 1876. XIV. 13. §. 8 175/1895. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 5. doboz. 9 Antall - Kapronczay: A magyar egészségügy az abszolutizmus és a dualizmus korában. Magyar Tudomány 1989. 10. sz. 903-916.
