Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Géra Eleonóra Erzsébet: Egészségügy, demográfia és járvány a 19. századi Baranyában
EGÉSZSÉGÜGY, DEMOGRÁFIA ÉS JÁRVÁNY A 19. SZÁZADI BARANYÁBAN GÉRA ELEONÓRA ERZSÉBET I. rész Baranya egészségügye Higiéniai viszonyok Pécs városában Pécs városa a 19. században a Mecsek lejtőin elhelyezkedő belvárosból, a mélyebben fekvő szigeti és budai külvárosokból és a bányatelepekből állt. A belváros alatt a talaj mészkő, a külvárosok pedig főleg alluviális talajra épültek, amelynek további rétegei kavics, homok és végül agyag. A külvárosok területén általában még a legmélyebben fekvő részek alatt sem állt magasan a talajvíz. Az 1878/1879-es években a tartós esőzések és a Fekete-víz szabályozatlansága miatt azonban jelentősen megemelkedett a talajvíz szintje és szinte minden pincét elárasztott. Ez egészségügyi szempontból nagyon veszélyes volt, ugyanis a legtöbb udvar az utca szintjénél jóval lejjebb feküdt. A belváros volt a legsűrűbben lakott, majd ezt követte a budai külváros. Egy lakásra átlagosan 4,24 lakos esett. A leggyakrabban terméskőből és dolomitból építkeztek, de ezek a házak nyirkosak és egészségtelenek voltak, ezért rendeletileg kimondták, hogy terméskövet csak az alapfalaknál lehet felhasználni. Az egészségügyi bizottság feladata volt, hogy a helyi viszonyoknak megfelelően írásban rögzítse az épületeknél kívánatos higiéniai előírásokat, majd ezt a törvényhatóság szabályrendeletbe foglalta 1 . Az 1878-79. év után kiadott építési engedélyeket már csak azzal a megkötéssel adták ki, hogy az új háznak magas földszintje legyen. Vályogból csak a legszegényebbek építkeztek a külvárosok szélén. A belvárosban megtiltották a szarvasmarhák tartását. A külvárosok falusias jellegűek voltak, a baromfik és egyéb kisebb háziállat mellett - a legszegényebbek kivételével - minden család tartott egy vagy két tehenet. Személyenként a lakosság éves húsfogyasztása 49,1 kg volt (a számban a baromfifogyasztás nincs benne) 2 . A tej a sok szarvasmarha miatt országos viszonylatban olcsónak tekinthető (7lOkr). Ugyanígy a négy gőzmalomnak köszönhetően a liszt is (lkg 7kr-ba került), amely nagyon jó minőségű is volt. Pécs városában már a török korban kiépítettek egy vízvezeték-hálózatot, ezt még a 19. században is használták. A törökök által készített vezeték a Tettye-forrás vizét használta fel. A vízvezetéket eredetileg agyagból és fából készítettek, később vascsöveket is beillesztettek, és egyes részeit cementtel nem tökéletesen összeillesztett téglacső alkotta. 160 méterenként téglából falazott kútmedence volt beékelve, ezek közkútként szolgáltak. 120 ma1 1876. évi XIV. tc. 11§. 2 Ágh T. (szerk.): Emléklapok Pécs sz. kir. város múltjából és jelenéből. Pécs, 1894. 116-122. Az egész monarchiában egy főre évenként 14 kg, Franciaországban 3lkg, Angliában 47,6 kg húsfogyasztás esett.
