Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)
KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - Kiss László: A magyarországi homeopaták első egyesülete (1843-1845?)
résztvevők, sem a támogatók névsorában. Az egy évre választott bizottság és az egész egyesület működését a titkár, dr. Balogh irányítja majd. A Magyarországi Hasonszervi 32 Egyesület hármas céllal alakult meg. Első célként - lévén a homeopátia az orvosi karon nem oktatott tantárgy - a homeopátiás gyógymód gyakorlati kiképezését kívánták felvállalni. Ugyanakkor e gyógymód elméleti megalapozásából is ki akarják venni részüket, kiindulva abból az alaptételből, hogy a homeopátia a természettudományok része. S végül, harmadik célként az új gyógymódot a „törvénysértő behatással és megszorítással szemben" kívánják megvédeni (Bugyi 1977). Döntés született arról is, hogy következő összejövetelüket 1844. július 2-án, Hahnemann halálának első évfordulóján fogják megrendezni 33 . Az egyesület második nagygyűlésére azonban nem a tervezett időpontban, hanem jó három héttel később került csak sor. E gyűlésnek a Balogh Pál által írt jegyzőkönyve fennmaradt. E jegyzőkönyv fakszimiléjét Almási Balogh Pál monográfusa tette közzé, könyve 180-181. oldalán (Nagy 1992). Az alábbiakban e fakszimile alapján adjuk közre e páratlan értékű dokumentum szövegét: Hasonszenvi on>osok másik nagy gyűlése Pesten „A hasonszenvi orvosok második nagy gyűlése, ha szinte a résztvevő orvosok számára nézve gyéren ütött is ki, de eredményeire nézve a tavalyinál több tekintetben tartalmasabb vala. Július 24-én estve tartatott a rendező gyűlés a m. tudós társaság teremében, mellyben elhatároztatott, hogy az egyesület hivatalos nyelve a magyar legyen, továbbá hogy az egylet pénz ügyei délelőtti ülésében tárgyaltassanak, közérdekű dolgok pedig délután nyilvános ülésekben adassanak elő. Az első nagy gyűlésben július 25 d., a tisztviselőség ügye lévén az előleges tárgy, mivel a jelenlevő orvosok csekély számánál fogva a tisztujításról szó nem lehetett, a tavalyi választmány helybehagyatott, de egyszersmind az egyesület elnökéül a magyar nemzeti múzeum köz tiszteletben álló igazgatója tek. Kubinyi Ágoston ur , alelnöknek pedig dr. Attomyr úr választattak meg. A délutáni első nyilvános ülésben szép számú hallgatóság jelenlétében dr. Argenti értekezést olvasott a hasonszenvi adagokról, dr. Balogh pedig rövid necrologot, egy érdemes elhunyt tagtárs Dr. Kapdebó 35 felett, mellyet dr. Attomyr külde be. Dr. Strein, ki már tavaly is érdekes közléseket nyújta a hasonszervi gyógyszerek magasb adagolásainak microscopicus vizsgálatáról, ez idén újabb viszgálódásainak eredményét küldé be, mellyet dr. Horner olvasott fel. Végre dr. Gárdos 36 élő szóval fejtegette a magnetismus 37 hatásmódját az idegek physiologiai törvényeiből s a legújabb tapasztalatokból elvont nézetek szerint, mit gr. Szapáry Ferenc 38 ő maga gyakorlati oldalról "Bugyi következetesen a hasonszervi kifejezést használja a közismertebb hasonszenvi helyett. "Hahnemann 88 éves korában Párizsban hunytéi 1843. július 2-án. 34 Kubinyi Á. (1799-1873) természetvizsgáló és régész, 1843-tól 1869-ig állt a Magyar Nemzeti Múzeum élén. 33 „... a rendithetlen jellemű Forgó Gy., a tiszta keblű Kabdebo (sic !) Gergely, Hunyor Imre sat. éltöket szentelni nem kételkedtek" a hasonszenv ügyéért - írja Ivanovics „Az Orvosi-tár önkénye s egy kérdés" c. munkájában a Jelenkor, 7842. nov. 30-i számában. 3í, Gárdos J. (1813-1893) orvosdoktor, híres pesti magnetizör és homeopata (Dörnyei 1998). "Magnetizmus, más néven: magnetoterápia, gyógymágnesesség, gyógydelejesség - az állati mágnesesség (delejesség) alkalmazásán alapuló gyógymód (Magyar 2004). "Szapáry F. (1804-1875), a „mágnesező gróf drezdai és párizsi sikeres gyógyítások után telepedett le Pesten, ahol több orvossal együttműködve rendelőintézetet nyitott (Gortvay 1953).
