Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)
KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - Kiss László: A magyarországi homeopaták első egyesülete (1843-1845?)
báró Podmanitzky Lajos (Pest) 12 , Petricsevich-Horváth (Pest) 1 , Romer professzor (Győr) 14 , Rosenberg orvos (Pest) 15 , Sátor gyógyszerészmester (Eger) 16 , Stanke, L. orvosprofesszor (Győr) 17 , Stapf orvos (Naumburg) 18 , Streintz orvos (Bécs) 19 , Sztaroveszky orvos (Nagyvárad) 20 . Személyesen nem jelentek meg, de az egyesületbe felvételüket kérték: Blesz orvos (Kőszeg) 21 , Cservinka orvos (Pozsony) 22 , Fack ezredes (Pest) 23 , Hanelly orvos (Pozsony) 24 , Hausmann orvos (Pozsony) 25 , Horváth orvos (Árva-Váralja) 26 , Kaiser sebészorvos (Po97 98 90 zsony) , Koch sebészmester (Pozsony)" , Nehrer orvos (Pozsony) , Payer főorvos (Sopron) 30 , Zsugovics orvos (Nagyvárad) 31 . Az összegyűltek meghallgatták Attomyr doktor előadását. Sajnos, sem címe, sem szövege nem ismeretes, ugyanis az előadást követő alakuló gyűlésen úgy döntöttek, hogy a megtartott előadásokat nem publikálják. Ugyancsak megállapodtak abban is, hogy az Egyesületnek nem lesz elnöke, csupán választmánya. Az Argenti, Attomyr, Bakody, Balogh, Horner, Mayer és Wurda dr. összetételű választmányból a Wurda név nem szerepel sem a "Talán azonos a Széchenyi Naplójában 1831. szeptember 5-én említett , a kolerásokat lelkiismeretesen kezelő cenki Parhammer orvossal (Széchenyi 1978). l2 Nem találtunk pontosító adatot róla - személye azonban jelzi, hogy a homeopátia az arisztokrácia körében is elismert és támogatásra méltó gyógymód. 13 Talán azonos Petrichevich Horváth L. (1807-1851) pesti újságíróval, 1843-tól a Honderű c. lap szerkesztőjével. 14 Valószínű, hogy Rómer F. F. (1815-1889) , a későbbi híres régész, művészettörténész rejtezik e név mögött, aki 1839-től 1845-ig Győrben oktatta a bencés gimnázium diákjait. l5 Minden bizonnyal C. H. Rosenbergről, a Batthyány család háziorvosáról van szó, akinek 1843-ban Lipcsében kiadott Fortschritte und Leistungen der Homöopathie in und ausser Ungarn, c. 239 oldalas könyve egyedülálló fonása a magyarországi homeopátia hőskorának (Kóczián-Kölnei 2003). 16 Nem találtunk adatot róla. l7 Nem találtunk közelebbi adatot róla. 18 Valószínűleg azonos azzal a német származású doktorral, aki báró Wesselényi Miklóst is kezelte s akinek apja a Naumburgban élő „öreg Hofrath (udvari tanácsos), a homeopathiának legelső veteránusa" (Magyary-Kossa 1929) és akit 1825-ben Almási Balogh P. is meglátogatott Naumburgban (Korbuly 1938). 19 Nem találtunk pontosító adatot személyéről. 20 Sztaroveszky K. (1791?- ?), horvát származású, Pesten 1816-ban diplomázott doktor (Dörnyei 2001), a nagyváradi homeopátiás lelkibeteg-gondozó orvosa (Kóczián-Kölnei 2003). 21 Blesz városi orvos 1833-ban homeopátiás kórházat alapított Kőszegen (Kóczián-Kölnei 2003), a kórház 1844. évi kimutatása szerint a „hasonszervileg" kezelt 151 betegből 133 meggyógyult (Linzbauer 1861). "Cservinka F. X. (1810-1865), 1837-ben Bécsben végzett pozsonyi orvos (SBS 1986). 23 Talán azonos azzal a Fackh J. (1779-1849 után), nyugalmazott cs. kir. huszárezredessel, aki valószínűleg sógora, a későbbi aradi vértanú, Pöltenberg E.hatására , 1848 nyarán reaktiválódik és honvéd tábornokként és hadosztályparancsnokként működik a Délvidéken - 1848 novemberében nyugalmaztatja magát (Bona 1987). 24 Sem a magyar, sem a szlovák szakirodalomban nem találtunk kiegészítő adatot személyéről. 25 Hausmann F. (1811-1876), Csehországban született, bécsi végzettségű orvos, az 1840-es évektől a Batthyány család háziorvosa (Kapronczay 1976), valószínűleg azonos azzal a Hausmann doktorral, aki 1844. január 17-én Pozsonyban ellátja a gyermekágyas Széchenyi Crescencet. „a legnagyobb magyar" feleségét (Széchenyi 1978). 26 Nem találtunk pontosító adatot személyéről. 27 Nem találtunk kiegészítő adatot róla. 28 Róla sem tudunk többet. 29 Talán azonos azzal a késmárki születésű Nehrer A. Edével (1804 - ?), aki 1830-an Bécsben szerzett orvosi oklevelet (Junas 1990). 30 Nem találtunk róla közelebbi adatot. 3, Zsugovits I. (Zsogovits) (1807-1869), 1840-től Bihar vármegye tiszteletbeli, 1847-től rendes főorvosa (Dörnyei 2001).
