Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)
KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - Fedeles Tamás: Egy németalföldi orvosdoktor a középkori Magyarországon
alapított heidelbergi egyetemről is. A 15. század első évtizedében, amint azt a továbbiakban látni fogjuk, Kölnben és Heidelbergben is tanulmányokat folytatott, jóllehet ekkor már két doktori cím birtokában. Amint fentebb említettük, alkalmasint 1394-ben kezdte meg párizsi tanulmányait a facultas artiumon, majd a sikeres doktori vizsgát követően az orvosi karon folytatta. Egy 1403-ból származó adat alapján ekkor az angol nemzet prokurátora volt. 47 Ez mindenképpen arra utal, hogy az angol náció tagjai körében igen nagy megbecsültségnek és tekintélynek örvendhetett. A párizsi egyetemen az artes volt a legnépesebb kar, amely tagjait földrajzi alapon négy nemzethez sorolták: a franciához, a pikárdiaihoz, a normandiaihoz, valamint az angolhoz. E nációkhoz sorolták a közép- és észak-európai származású személyeket is. A fakultás hallgatói mellett, a már magiszteri címmel rendelkezők, valamint a felsőbb karokon oktatók is a nemzetekhez tartoztak. A prokurátort a magiszterek választották egy hónapra, azonban többször is újraválasztható volt ugyanaz a személy. Feladata az adott nemzet gyűlésein az elnöki teendők ellátása volt. 48 Goeswin párizsi tartózkodását egészen 1406-ig tudjuk adatolni, ahol időközben (1404) a medicina borostyánkoszorúját is megszerezte. 4 Ezt követően - legalábbis az általunk ismert forrásokban - nyoma veszett egy időre, és csak 1412 szeptemberében tünt fel ismét, akkor már Bécsben, az egyetem orvosi fakultásán? 0 Lehetséges, hogy már korábban egyetemet váltott és Bécsben fejezte be orvosi tanulmányait, ám az sem zárható ki, hogy csak a doktori vizsgát tette le a Duna-parti városban. Jóllehet forrásaink explicite nem tartalmaznak magiszteri egzámenjére vonatkozó információkat, mégis nagy valószínűséggel gondolhatunk bécsi teljesítésére, mivel első alkalommal Bécsben, az említett időpontban olvashatjuk neve mellett a doctor medicine titulust. 51 Egy későbbi adat alapján úgy látszik, hogy a medicinán belül érdeklődése a sebészet irányába (is) fordult, hiszen tulajdonában volt a Summa Guidonis in Medicina című könyv, amelyet a kor egyik sebészeti alapmunkájának tartottak. 52 Bécsi tartózkodását követően rövidesen a származási helyéhez közeli, kölni egyetemen találjuk, ahol 1412 decemberétől hat esztendőn át folytatott tanulmányokat. 1418-ból egy érdekes információval rendelkezünk. Ekkor ugyanis „egy bizonyos Bueneni azaz Arnheimi Goeswin orvosdoktor és a szabad művészetek mestere (magister artium Parisiensis) a [szabad művészetek F. T.] fakultásra történő felvételekor ezt a két könyvet ajándékozta a karnak: Hales-i Alexander summa super tertio libro sententiarum-át" és a már említett orvosi munkát. Vállalta, hogy a könyvek mindaddig a kar dékánjánál maradnak, amíg azokat egyenként egy megfelelő összeggel ki nem váltja. A könyvek ellenértékét összesen két guldenben határozták meg. Hermann Keussen szerint „ez az összeg nyilvánvalóan a felvételi díj volt, melyet a fakultás elsikkasztott, mivel a fakultás évkönyvei az adományozáshoz hozzáfűzték, hogy a doktor anélkül követelte vissza a könyveket, hogy kifizette volna a két guident.' 1 '' 5 Keussen feltételezése, miszerint Goeswin kifizette a meghatározott összeget, véleményünk szerint is helytálló. Ezt egyrészt bizonyossá teszi az a tény, hogy ugyanazon esztendő (1418) decemberében a heidelbergi egyetemre iratkozott MUKI. 159. 94,4. Gieysztor, A.: Organisation und Ausstattung. 114. In: UNI 109-138; Le Goff: i.m. 100. MUK I. 159. "Keussen: i.m.319-320.
