Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)

KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - Fedeles Tamás: Egy németalföldi orvosdoktor a középkori Magyarországon

be és nem mulasztotta el a beiratkozási díjat megfizetni, melyet természetesen az egyetemi matrikulában is feltüntettek (dedit).

54 Másrészt - amint az alábbiakban majd látni fogjuk nem lehetett számára megerőltető a javadalmai nyújtotta jövedelmekből tanulmányi és mindennapi költségeit fedezni. Talán nem járunk távol a valóságtól, ha Köln időleges elhagyásának és heidelbergi tanulmányainak hátterében az ominózust „csalást" sejtjük. Vélhetőleg az öt ért sérelmek hatására döntött a váltás mellett, majd pár év elteltével, 1421ben, ismét visszatért a Rajna-parti városba. Ami Goeswin kölni és heidelbergi tanulmányait illeti, tehát a következő információkkal rendelkezünk: Kölnben, a rendelkezésre álló adatok alapján, az artes fakultására iratkozott be, míg Heidelberg esetében csak annyi bizonyos, hogy beiratkozott ám, hogy melyik karra az kérdéses. Egy 1425-ből származó adat azonban eloszlatja a bizonytalanságokat, és egyszersmind elejét veszi az esetleges hipotéziseknek. Ekkor ugyanis egy egyházi javadalomért benyújtott folyamodványában a korábban megszerzett egyetemi grádusai mellett már szerepel az időközben megszerzett teológiai baccalaureatus is.

55 A Keussen által idézett kölni adatot önmagában is igen kétségesnek tartottuk az artes fakultást illetően, ugyanis - az eredeti forrás ismeretének hiányában nem láttuk kellő alapját annak, hogy valaki a szabad művészetek mestereként (és a medicina doktoraként) ismét a legalsó egyetemi karon folytasson tanulmányokat. A tulajdonában lévő teológiai munka, Hales-i Alexander szentenciái, is egyértelműen amellett szól, hogy 1418-ban már hittudományi tanulmányokat folytatott. A teológiai stúdiumok ideje messze meghaladta a többi diszciplínáét. A kölni és a hedielbergi egyetemek teológiai karai a párizsi oktatási szisztéma alapján működtek, amint azt az intézmények statútumai igazolják. A világi klerikusok számára előírt tanulmányi idő kezdetben 16, majd 1389-től 14 év volt. A doktori cím megszerzéséhez Párizsban kötelezően előírták a 35., míg Kölnben a 30. betöltött életévet. A borostyánkoszorú megszerzéséhez 5-7 év időtartamú tanulmányokat írtak elő.

56 Goeswin minden bizonnyal együtt tanult a heidelbergi egyetemen, a már fentebb említett földijével, Johannes de Hueven dictus de Arnhem-mel, aki 1419-ben teológiai borostyánkoszorúval tűnt fel ott, majd 1424-ben Párizsban magiszteri címet szerzett.

57 További információk hiányában nem tudjuk, hogy Goeswin megszerezte-e a teológiai doktorátust. Mindenestre a fokozathoz előírt életkort már elérte, hiszen 1425ben kb. 45 éves lehetett. Amint az köztudott az egyetemi tanulmányok jelentős költségeket jelentettek a hallgatóknak. A szállás és az élelmiszerek mellett a ruhavásárlás, az utazás (az egyetem és a szülői ház között) is már jelentős kiadásokat jelentettek. Ezen alapköltségeken felül pedig a beiratkozási díj, a könyvek, a vizsgadíjak növelték a költségeket. Ezekhez járultak még a sikeres vizsgákat követő összejövetelek költségei, hiszen „minden egyes vizsgát ajándékosztás, mulatság és bankett követett — természetesen az újdonsült doktor költségére —, (...j."

58 A 15. század folyamán és a 16. század elején Párizsban az artes fakultáson egy egyszerű hallgató éves összköltségei megközelítőleg 45 forintot tettek ki. E jelentős összeget a jó egzisztenciával rendelkező családok minden bizonnyal biztosították a gyermeMUH I. 142. Lukcsics: i.m. I. Nr. 785. Asztalos, M.: Die theologische Fakultat. In: Universität, 359-385. MUH I. 144; Denifle: i.m. Nr. 2234. Le Goff: i.m. 107.