Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)
KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - Fedeles Tamás: Egy németalföldi orvosdoktor a középkori Magyarországon
Adatok Arnheminek nevezett Hueveni Goeswin működéséről Goeswin származását tekintve németalföldi, az Arnhem közelében, egy a várostól délre fekvő település szülötte volt. Származási helyét minden alkalommal a latin de prepozícióval jelölte. A forrásokban többféle alakban szerepel a település neve: „Huefen", 31 „Hueven" 38 „Hueven", 39 sőt egy tanulmány szerzője ,J3uenen" alakban említette. 40 A város azonosítása nem okoz különösebb problémát, hiszen az említett névalakok a ma is létező Hoeven nevű kisvárost jelölik. Minthogy a szóban forgó település a középkor folyamán is csak lokálisan lehetett ismert, a kútfőkben nevéhez illesztették a közismert Arnhem város nevét, ezáltal is elősegítve az idegenek számára származási helyének lokalizálását. Ennek az alaknak két változatát ismerjük: „alias de Arnhem", „dicti de Arnheym". Ez az eljárás nem volt egyedi, hiszen az ugyancsak hoeveni eredetű Jánost mind Heidelbergben, mind pedig Párizsban ,Johannes de Hueven dictus de Arnhem" néven jegyezték be az egyetemi anyakönyvekbe, 43 egy Teodor nevű személy pedig „de Hueven de Arnhem" -ként szerepelt Párizsban. 44 Goeswin származásáról és családjáról nem rendelkezünk információkkal, mivel az általunk ismert források arra vonatkozó adatokat egyáltalán nem tartalmaznak. Születése időpontját azonban közvetett információk alapján megközelítőleg ki tudjuk számítani. A párizsi egyetem artes fakultására - a többi univerzitáshoz hasonlóan - az iratkozhatott be, aki betöltötte a 14. életévét. Négy esztendei tanulmányokat követően kerülhetett sor az első vizsgára, majd a borostyánkoszorú megszerzését követően az újabb két esztendőn át folytatott stúdiumok elvégzése tette lehetővé a magiszteri cím elnyerését. 45 Goeswin az előírásoknak megfelelően folytatta tanulmányait Párizsban, mely során 1397ben a szabad művészetek baccalaureatusa, majd két esztendő múlva magisztere lett. 46 A hat éves tanulmányi időt figyelembe véve, azt mondhatjuk, hogy 1394-ben kezdte meg tanulmányait. Ezek alapján - az egyetemkezdés fentebb említett alsó korhatárát szem előtt tartva - születési évét nagy valószínűséggel 1380 tájára helyezhetjük. Goeswin tehát a párizsi egyetem hallgatója lett. Választását minden bizonnyal az egyetem ismertsége, lakóhelyéhez való relatíve közelsége, és nyilván a területre jellemző tradíciók is befolyásolták. Németalföld területén csak 1425-ben jött létre egyetem Löwenben, míg a lakhelyéhez lényegesen közelebb fekvő kölni egyetemet is csak 1388-ban alapították, így 1394-ben még kevésbé volt ismert. Ugyanez mondható el az 1385-ben 3 Toepke, G. (Hrsg.): Die Matrikel der Universität Heidelberg von 1386-1804. 3 Bde., Heidelberg, 1884-1893. (Ndr. Nedeln/Liechtenstein 1976.) [a továbbiakban: MUH] I. 142. 38 Lukcsics: i.m. I. Nr. 785. 39 Keussen, H. (Hrsg.): Die Matrikel der Universität Köln von 1389 bis 1559. 3 Bde, (Publikationen der Gesellschaft für Rheinische Geschitskunde VIII.) 2. erw. Aufl. Bonn 1928-1931. [a továbbiakban: MUK] I. 159. 94,4. 4ü Keussen, H.: Beiträge zur Geschichte der Kölner Universität. 319. In: Zeitschrift für Geschichte und Kunst, 18 (1899) 315-369. 4I MUH I. 142. 42 Lukcsics: i.m. I. Nr. 785. 43 MUH I. 144; Denifle, H..- Chartularium Universitas Parisiensis. IV. Parisiis, 1887. Nr. 2234. 44 Denifle: i.m. Nr. 2409. 45 Leff: i.m. 294. 46 MUK I. 159. 94,4.
