Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Balázs Péter: Magyarország és a Habsburg Birodalom szerepe az 1770. évi Generale Normativum létrehozásában
Helyi járványügyi intézkedések A Generale Normativum II. része a járvány ügyben tételesen és aprólékosan csak a szárazföldön zajló távolsági kereskedelmi és utasforgalmat szabályozta, pontosabban annak is csak azt a szakaszát, amely a járványügyi határszolgálatot érintette. Jellemző az aprólékosságra a határmenti kiskereskedelmi forgalom példája, miszerint „...ez a kölcsönös kereskedelmi gyakorlat a hét egyetlen napján, csütörtökön folytatható, midőn a fent nevezett átvételi helyek nyáron reggel 5 órától este 5 óráig, télen reggel 8 órától délután 4 óráig használhatók, más napokon vagy órákban azonban állandóan zárva tartandók" (II. rész. IV. fej. XV.§, 4. bek.). Ráadásul a továbbiakban még azt is megtudjuk, hogy minden csütörtökön nem az összes ,fent nevezett átvételi helyek" tartanak nyitva, hanem mindig csak egy-egy, az előre megadott havi forgó alapján. Miután a Generale Normativum semmilyen útmutatást nem adott arra nézve, hogy mi történik a továbbiakban a kereskedőkkel és utasokkal, ha már beléptek az ország területére, ezt a kérdéskört a helyi rendeletek szabályozták. A helytartótanácsi levéltári anyagban fellelhető Torkos Justus János, pozsonyi physicusdoktor egy másik összefüggésben már idézett német nyelvű helyi rendelet tervezete, amely közvetlenül a Generale Normativum kiadása után készült. Bevezető része az elveket foglalja össze. Az intézkedések célja egyfelől a járvány távoltartása, másfelől a már kitört járvány megfékezése. ,JVlindazon szükséges és üdvös rendelkezések, amelyek bármely mindenkori ragályos betegség esetén követendők, kiváltképpen azt a célt szolgálják, hogy a város lakói mentesüljenek a járványos miazmáktól. Mindazonáltal, ha már megjelent volna a ragály, meg kell választani az ellene való szereket, hogy a betegség gyógyítható, és a továbbiakban elhárítható legyen". Ezután következik a tervezet négy pontból álló első, illetve három pontból álló második része. Az első rész szerint a magisztrátus járványügyi biztosokat nevez ki, akik a város határában megállítják és megvizsgálják a betérni kívánó utazókat és kereskedőket, utóbbiakat a portékáikkal együtt. Ellenőrzik a személyekről és árukról kiállított egészségügyi passzusokat, amelyek 1769 után egységesek és térítésmentesek voltak az egész Habsburg birodalomban. Az árukat illetően Torkos doktor a frissen kiadott Generale Normativum-ra hagyatkozik: „egyebekben mindazon portékák, amelyek mentesek a ragálytól, kivétel nélkül megtalálhatók abban a rendelkezésben, amelyet a Nagyméltóságú Magyar Királyi Helytartótanács küldött a Tekintetes Magisztrátus részére". A személyekről és árukról kiállított egészségügyi passzusokat a hatóságok rendkívül komolyan kezelték. Hamisításuk az 1766. évi augusztus 25-i járványügyi büntető szabályozás szerint halálbüntetést vont maga után. 34 Az Udvari Egészségügyi Bizottság anyagában megtalálható az a mintapéldány, amelynek nyomán Mária Terézia a cs. kir. titkos Udvari és Állami Kancellária közvetítésével az új nyomtatvány tervezetét elfogadta. Egy képzeletbeli kereskedő azonosítását például ezen a tervezeten a következő jegyek alapján vélték lehetségesnek: ,JvIullah Husszein nevű, török birodalmi alattvaló, belgrádi lakos, családi állapota szerint nős, 46 éves, nagy testű, világosbarna hajjal, barna szakállal, hosszú barna szemölOL-HL C37 Acta San.
