Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Balázs Péter: Magyarország és a Habsburg Birodalom szerepe az 1770. évi Generale Normativum létrehozásában
terhe mellett, és amennyiben erre eddig bármilyen engedéllyel rendelkeztek volna, ezek azonnal visszavonandók és hatályon kívül helyezendők ,, . <> Magyarországon a Helytartótanács Egészségügyi Bizottsága a megalakulása utáni negyedik évben már felkérte Torkos Justus Jánost (1699-1770?) egy országos patikai díjszabás (taxa) összeállítására. Weszprémi István (1723-1799) életrajzi gyűjteménye szerint Torkos 1770-ben halt meg, Pozsonyban. 10 Ezzel az állítással szemben kétséget ébreszthet az Országos Levéltár helytartótanácsi anyagában egy 1771. január 5-i keltezésű német nyelvű levél, a saját aláírásával. 11 Torkos doktor, aki 1740-től Pozsony szabad királyi város „rendszerént való physicusdoktora" volt, a felkérést 1742. június 23-án kapta, és a munkát 1744. szeptemberében fejezte be. Miután a Bizottság az anyagot megtárgyalta, kiegészítette a patikusok, sebészmesterek és bábák részére szóló foglalkozási utasításokkal, és egy sebészi díjtáblázattal, így adta ki a később röviden Torkos-taxának nevezett rendeletet a Helytartótanács 1745. június 15-én. Torkos doktor nyilvánvalóan részt vett az utasítások és a sebészi díjtáblázat kidolgozásában is, ugyanis ezt a tényt a kiadást elrendelő határozat is tartalmazta. 12 A rendelet 1770-ig szolgálta a magyar egészségügyi igazgatást, sőt - amint azt a későbbiekben látni fogjuk - még azon túl is. Kimutatható ugyanis, hogy a helyi jogalkalmazók a Generale Normativum neve alatt kiadott új instrukciókban is a Taxához nyúltak vissza. A Torkos-taxa nem szólt az orvosok jogállásáról. Kilenc évvel később, 1754. január 28án jelent meg az a rendelet, amelynek értelmében „az orvosok diplomái felterjesztendők a Nagyméltóságú Tanácshoz; akiknek nincs ilyen minősítése, azok eltiltatnak az orvosi gyakorlattól és a physicus-doktori állástól'\ 13 Ez a rendelet Magyarországon is éreztette annak az általános birodalmi rendteremtési akciónak a hatását, amely az örökös tartományokban a fentiekben már említett, 1753-as Prágai Rendtartás kiadásával kezdődött. Nincs okunk feltételezni, hogy a Helytartótanács Egészségügyi Bizottsága ne ismerte volna a fenti Rendtartást, de azt egyelőre a bécsi udvar sem akarta bevezetni a Magyar Királyságban. Végül a rendteremtés jegyében a Bizottság tagjai sem jutottak tovább egy Planum Regulationis in Re Sanitatis című tervezetnél, amelyet az 1755. augusztus 19-i üléséről készített jegyzőkönyvben foglaltak össze. 14 Bevezetőben hosszasan értekeztek arról, hogy milyen súlyos gondokkal jár az orvosok ellenőrizetlen működése, és mélységesen egyetértettek az országos összeírást és ellenőrzést elrendelő 1754. január 22-i utasítással. Ezután javasolták a királynőnek a Nagyszombati Egyetem orvosi karral való kibővítését, majd belebonyolódtak a diplomák honosításának eljárási rendjébe. A Helytartótanács egyszerű igazgatási ellenőrzéssel nyilvánvalóan eldönthette, hogy a már gyakorlatot folytató orvosok rendelkeznek-e diplomával vagy sem. Más volt a helyzet az újonnan érkezők honosításának esetében. A Helytartótanács hazai egyetemi háttér nélkül nem 9 Porosz királyi és Brandenburgi választófejedelmi, általános és szigorított Orvoslási Ediktum és Rendelkezés 1725. Berlin, 1725, kiadva O királyi legkegyesebb Felségének parancsára az Orvosi Főkollégium által. 10 Weszprémi I.: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza. Bp., Medicina, 1960. 367-369. n Országos Levéltár, Helytartótanácsi Levéltár. C37 Idealia No. 3. 122 cs. (a továbbiakban OL-HL C37 Idealia) n Linzbauer. II. köt. 328. 13 Linzbauer.II. köt. 395. "Linzbauer. II. köt. 412.
