Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Balázs Péter: Magyarország és a Habsburg Birodalom szerepe az 1770. évi Generale Normativum létrehozásában
MAGYARORSZÁG ÉS A HABSBURG BIRODALOM SZEREPE AZ 1770. ÉVI GENERALE NORMATIVEM LÉTREHOZÁSÁBAN BALÁZS PÉTER A szabályozás születése Újkori történelmünkben az 1700-as évektől kezdve az egészségügy általános (generalis) normatív ( újraszabályozása századonként egyszer, tehát összesen két alkalommal fordult elő, 1770-ben és 1876-ban. Első átfogó szabályozásunk, a Generale Normativum in Re Sanitatis 1770-ben lépett hatályba (továbbiakban Generale Normativum), a Helytartótanács 4689. sorszám alatti, 1770. október 4-i keltezésű határozatával. Miután a forráskritikailag elemzett, eredetileg latin nyelvű teljes normaszöveg újabban magyarul is olvasható 1 , minden érdeklődő meggyőződhet arról, hogy a korszak mércéjével mérve a jogszabály szakmai korszerűségéhez 1770-ben, de évtizedek múltán sem férhetett semmi kétség. A terjedelmes szabályzat első része az egészségügy országos és helyi hatósági szervezetét, eljárási szabályait és a szolgáltatások feltételeit tartalmazza. Kissé általánosan rendelkezett a szolgáltatókról (orvosok, sebészmesterek, patikusok és bábák), ezért egy 1778-ban megjelent kiegészítés pontosította a teendőket. 2 A második rész, amely a teljes anyag mintegy háromnegyedét képezte, a határmenti járványügyi igazgatásra vonatkozott. Tekintélyét hallatlanul megnövelte, hogy az abban lefektetett alapelvek éppen a bevezetés évében, és egy korábban kevésbé fenyegetett térségben is kiválóan vizsgáztak. A megelőző korszak hatalmas pestisjárványai, 1680-ban és 1708-ban, de 1710-12-ben is a Rákóczi-szabadságharc végén, majd 1738-42 között mind a Török Birodalom felől törtek az országba. A század utolsó harmadában, a déli határokon sikerrel korlátok közé szorított pestis az 17681774-es orosz-török háború miatt újra támadásba lendült. Ezúttal azonban nem a Balkánról, hanem Lengyelország felől, Podóliából és Volhíniából fenyegette az országot, illetve a Habsburg örökös tartományokat. A szabályzat fényes sikeréről a Birodalom legfőbb szakmai tanácsadó szerve, a császári-királyi (cs. kir.) Udvari Egészségügyi Bizottság 1770. október 20-án így számolt be az Udvari Kancelláriának: „Lengyelországgal szemben a Magyarországon és Sziléziában végrehajtott intézkedések a határokon dúló pestises vész ' Balázs P.: Generale Normativum in Re Sanitatis, 1770. Orvosok, sebészmesterek, patikusok, bábák, és a járványügy a XVHI. század magyar jogalkotásában. Bp.-Piliscaba, Magyar Tudománytörténeti Intézet, 2005. (a rendelet idézett részei ebből a műből származnak). 2 Linzbauer X. F.: Normativum Sanitatis de anno 1773 in Hungária haud publicandum; usus tarnen eius faciendus.- In visitatione Pharmacopoliorum testes Magistratuales praesentes sint In: Codex SanitarioMedicinalis Hungáriáé. Buda, 1852-1856. II. köt. 756. (a további Codex-hivatkozások formátuma: Linzbauer, kötetszám, tételszám).
