Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Kiss Gábor: Orvosok a Magyar Királyi Honvédségben (1868-1918)
Meddig feküdt a sebesülés helyén? azonnal eljutott onnan 727 1 órán belül 208 12 órán belül 273 24 órán belül 82 24 órán túl 13 Ki adta az első kötést? önmaga 235 társa 377 egészségügyi segédszemélyzet 403 orvos 287 Sebesülése után mennyi idő múlva kapta az első kötést? azonnal 724 1 órán belül 220 12 órán belül 264 24 órán belül 53 24 órán túl 42 Az egészségügyi szolgálat munkáját a hátország is figyelemmel kísérte, s ezt a figyelmet a Honvédelmi Minisztérium igyekezett ébren tartani. Ezért gyakorta hadegészségügyi kiállítások, bemutatók rendezésén keresztül népszerűsítette a szolgálat tevékenységét. Erre volt példa az 1917 július végén Budapesten megrendezett kiállítás, ahol a látogatók egészségügyi berendezéseket, eszközöket és a szolgálatot bemutató fényképeket tekinthettek meg. Az érdeklődők azt is megtudhatták, hogy a szolgálat ellátásában lévők 75 százaléka a felépülés után ismét szolgálatképessé vált 75 , bár tudjuk, hogy a háború elején az egészségügyi szolgálat részéről (is) számos tévedés fordult elő. A felkészülés, illetve a világháborút megelőző hadjáratokból fakadó elgondolások egy része elégtelennek, sőt nemegyszer tévesnek bizonyult (például hasi sérülések ellátása). Mindezek ellenére az egészségügyi szolgálat a lehetőség határain belül mindent elkövetett, hogy megőrizze vagy visszaadja az életnek a rá bízott embereket. Az osztrák-magyar haderő 76 orvosainak áldozatkészségét - a német orvosokéval összehasonlítva - az alábbi táblázat adatai is jelzik: HL 1. vh. M. kir. 37. honv. gyaloghadosztály parancsnokság 55. d. 544. Eü. sz. Külön a m. kir. honvédségre vonatkozóan hasonló összesítéssel nem találkoztam.
