Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Géra Eleonóra Erzsébet: Egészségügy, demográfia és járvány a 19. századi Baranyában
években az év első felében szinte alig van néhány szülés, például 1874-ben az első szülés augusztusban volt; az 1842. évben január és július között mindössze 4, az év hátra lévő részében pedig 11 gyermek született; 1861-ben szeptemberig 3 újszülött jött a világra. 1830 és 1895 között Helesfán 18 ikerpár született, ezen kívül egy alkalommal születtek hármasikrek. Az első ikerpár 1850-ben született 209 , majd 1857-ben 3, 1887-ben két és 1892ben is két ikerpár jött a világra. Az 1860-as években született a legtöbb iker. Ebben az évtizedben, ha az adatokat 10 000 szülésre számítjuk, akkor 303 esetben születtek volna ikrek. Érdekes módon a legtöbb ikerpár 1860 és 1863 között született (4 pár). Ha a többes születések számát azl865-1880 közötti időszakra számítjuk ki, akkor 10 000 szülésre 124 ikerszülésjutott volna. Ez a szám messze elmarad a csúcstartó Finnországtól, ahol 10 000 szülésre 149 többesszületés esett 1865 és 1880 között. Ugyanebben az időszakban Ausztriában 116, Franciaországban 98 ikerszülés jutott 10 000 szülésre 210 . A hármasikrek 1887-ben jöttek a világra, a három leány közül az egyik halva született"". Életben maradási esélyeik az átlagosnál sokkal rosszabbak voltak. Az ikreknek körülbelül 52,5%-a nem érte meg a féléves kort. Az ikerszülések 31,5%-ban mindkét csecsemő elhunyt még a szülés napján. Az 1860-as években a legmagasabb a csecsemő halálozási arányszám (327 ezrelék) és ebben nagy szerepük volt az ikerszüléseknek, de megjegyzem, hogy ebben az évtizedben több alkalommal is kifejezetten szélsőséges időjárás uralkodott. 1861-62-ben a gabonatermés közepes volt, de az egész országban takarmányhiány állt fenn 212 . 1863-ban a nyár rendkívül aszályos volt 213 , 1866-ban pedig a májusi fagyok tették tönkre a vetéseket 214 , így az életkörülmények romlása is felelős lehetett a csecsemőhalandóság növekedésében. Országos és európai viszonylatban mégis alacsonynak számítanak a kapott csecsemőhalálozási arányszámok. A kapott értékek meghaladják az Andorka Rudolf által vizsgált ormánsági Besence község (Baranya vm.) csecsemöhalálozási arányszámát, amely 1831 és 1860 között 203%o, 1861 és 1895 között 158%o volt 215 . Elképzelhető, hogy abban az esetben, ha az ikerpár egyik vagy mindkét tagja halva született, nem írták be őket az anyakönyvbe. A plébános az 1880-as évektől kezdve külön oldalon vezetett nyilvántartást a halva születettekről. Jelöli a gyermek nemét és megmondja, hogy fejlett vagy fejletlen volt-e a csecsemő. 210 Láng-Jekelfalussy: i. m. 370. A két élve született helesfai hármasiker közül az egyik a szülés után rögtön, a másik másfél óra múlva meghalt. Az anyának, Angyal Rozáliának ezt követően minden további gyermeke a születést követő egy hónapon belül elhunyt. 1893-ban halott fiúgyermeket szült. 1830 és 1895 között a környékbeli községekben két alkalommal születtek hármasikrek. 1873-ban Szentdomján pusztán április 18-án két leány és egy fiú jött a világra. A fiú május 30-án, az egyik leány október 4-én halt meg. 1877-ben Dinnyeberkiben szeptember 18-án három fiú született. Közülük egy másnap, egy pedig harmadnap hunyt el. 212 A járványok története hazánkban. Pályamű, SOK, S. 883. 35. 213 A járványok története hazánkban. Pályamű, SOK, S. 883. 36. 214 Réthly: i. m. 524. 215 Andorka R.: Születéskorlátozás az Ormánságban a 18. század vége óta. Demográfia, 1970. 1-2. sz. 78.
