Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)

TANULMÁNYOK - ARTICLES - Géra Eleonóra Erzsébet: Egészségügy, demográfia és járvány a 19. századi Baranyában

Év Születések száma Csecsemő halálozási arányszám

216 Posztneo natális halálozási arányszám Neonatális halálozási arányszám Perinatális halálozási arányszám 1830-39 178 151,5 202 83,5 134 68 20,5 1840-49 219 233 269,5 82 118,5 151 37,5 1850-59 177 271 293 52,5 74,5 218,5 132 1860-69 165 327 339,5 113 125,5 214 108 1870-79 156 314 378 113 177 201 105,5 1880-89 172 203,5 215 60,5 72 143 80 1890-95 118 229 246 48 65 181 69,5 Anyai halálozás' Az anyai halálozások alatt a szülés közben vagy az azt követő 42 napon belül meghalt nők halálozását értem. A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy az 1860-as években halt meg a legtöbb nő a szülés közben, vagy azt követően nem sokkal. Ennek a magas számnak az az oka, hogy a vizsgált időszakon belül ebben az évtizedben született a legtöbb -pontosan 5- ikerpár. A öt ikerszülésből három okozta az anya halálát. Két esetben az anya első szülésébe halt bele. Leginkább a 25-34 év közöttiek hunytak el gyermekszülés következményeként. 1880 után egyetlen szülés utáni halál sem fordult elő. Ugyanekkor a születések száma is növekedni kezdett, és a főleg gyermekeket pusztító járványok ellenére a népesség száma lassú növekedésnek indult. Ez a folyamat az életkörülmények javulásával lehet összefüggésben. Az 1830 és 1895 közötti anyai halálozások korcsoport szerinti felbontása kor fő -20 év 0 20-24év 4 25-29év 5 30-34év 5 35-39év 3 40-44év 0 45-49év 1 Összesen: 18 216 Az első oszlopban található adatok kiszámításánál csak az egy év alattinak feltüntetett gyermekek adatait vettem figyelembe. A második oszlop az anyakönyvben pont egy évesnek jelölt gyermekeket is számításba veszi. A posztneonatális halálozási arányszámnál szintén a második oszlop tartalmazza a pont egy évesnek feltüntetett gyermekek adatait. 217 Az adatok ezrelékekben értendők.