Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Géra Eleonóra Erzsébet: Egészségügy, demográfia és járvány a 19. századi Baranyában
A betegség ellen országunkban 1884 óta küzdöttek szervezetten. Tisza Kálmán trachoma elleni törvényjavaslatát az Orvosi Hetilap is közölte. Ebben javasolja, hogy a vagyontalan betegeket enyhébb fertőzés esetén a körorvos otthon kezelje, a súlyosabb betegeket pedig a kórházak fertőzőosztályain kezeljék mindkét esetben díjtalanul. Ha egy területen túl sok trachomabeteget találnak az orvosok, akkor a kormányzat kötelessége mozgó szemorvosokat kiküldeni 157 . Az 1886. évi V.tc. a világ első trachomatörvénye. Az 1890. évi 51 066.számú belügyminiszteri körrendelet két fő részből állt. Az első rész a lakosságot tájékoztatja a betegségről és a megelőzésről, a második rész az orvosoknak leírja a különböző megjelenési formák kezelési módjait. Az orvosokat figyelmeztették, hogy a betegek számára a gyógymódokat a betegség állapotától függően változtatni kell, ezért a beteget gyakran és alaposan kell megvizsgálni. Az idült trachoma kezelésére 2%-os nitras argentiol oldatot javasoltak, ezt naponta kellett a beteg szemre kenni. Felhívták az orvosok figyelmét arra, hogy az első fájdalmas ecsetelés után minél finomabban kell a beteggel bánni, nehogy elijedjen és megszökjön a további kezelés elől. Az ellenszegülő fertőzötteket az orvosnak rögtön jelentenie kellett a községi elöljáróságon, ha 48 órán belül nem jártak el, akkor a szolgabíróhoz kellett fordulni 158 . A füzetet eddig magyar és német nyelven jelentették meg, de tudatták, hogy a román, a szerb és a tót változatot is rövidesen kiadják. Hölbling Miksa müvében elmondta, hogy a vármegye lakosságát 1843 áprilisa és májusa között Lippay Gáspár országos szemorvos vizsgálta meg. A vizsgálat közben 528 beteg vagy szembetegség nyomait magukon viselő személyt talált, akiknek betegségét zömében a trachoma okozta 159 . 1889-ben a sorozás alkalmával a tiszti főorvos 7 trachomas újoncot szűrt ki. A szűrések ellenére a katonaság a trachoma egyik terjesztőévé vált. A hazatérő katonák magukkal vitték a betegséget otthonukba. A katonaságon belül a zsúfoltság, a közelség, a közös mosdóvíz és egyéb hasonló körülmények terjesztették a fertőzést. 1890. második felében 25 új beteget fedeztek fel. Közülük 3 katonát a Rókus kórházba küldtek. Egy pellérdi családban 2 felnőtt és 5 gyermek kapta el a fertőzést 160 . 1893-ban 15, 1894-ben 20 161 , 1895-ben 24 fertőzött beteget tartottak nyilván a vármegyében 162 . Összegzés Az elemzésből egyértelműen látszik milyen nagy fejlődésen ment keresztül a 19. századi Baranya vármegye egészségügye. A fejlődés a század második felében gyorsult fel igazán, ebből az időszakból is kiemelkedett az 1880-as évek vége. A század végére a korábbi egészségügyi személyzet helyét jól képzett fiatalok vették át. Mivel 1872-ben megszüntették a sebészmester-képzést létszámuk egyre csökkent az országban. Baranya vármegyében is szinte teljesen eltűntek, és helyüket a különféle szakvizsgákkal rendelkező orvosdoktorok vették át. A megyében több új kórház és állandó járványkórházak voltak. Alapvetően jónak Orvosi Hetilap, 1886. január 24. 4. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 4. doboz. Hölbling: i. m. 144-147. 27/1890. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 4. doboz . 173/1895. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 5. doboz. 1895. évi Közegészségügyi jelentés. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 5. doboz.
