Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Géra Eleonóra Erzsébet: Egészségügy, demográfia és járvány a 19. századi Baranyában
Összesen 476 esetet jelentettek be és 10 gyermek halálokaként tüntették fel a kanyarót. Több esetben nem ismerték fel a betegséget, halálokként valamelyik szövődményt tüntették fel (tödőlob, tüdőhurut, tüdővizenyő). 1891. decemberében néhány hét alatt 200 fölé emelkedett a beteg gyerekek száma, a fertőzés főleg a bányatelepeken terjedt. 1892. márciusától kb. 3 hónapig tartó kanyaró járvány ütötte fel a fejét, enyhe lefolyása miatt valamivel több mint 100 fertőzöttet látott az orvos. Az 1891-es és az 1892-es járványok halálos áldozatai a városban nem haladták meg a tíz főt . A megyei tiszti főorvos jelentése szerint 1887-ben 32 községben öltött járványos méreteket a kanyaró fertőzés 152 . A vármegyében az 1889. évi statisztika 18 kanyaróban elhunyt betegével szemben 1890-ben 106 gyermek halálát okozta kanyarófertőzés 153 . A következő években csak kisebb helyi epidémiákat okozott a kanyaró. 1891. év folyamán a Hegyháti járásban Mágocson október közepéig 115 beteget látott orvos, Kárászon 121, Magyaregregyen pedig 238 megbetegedést jelentettek be november és december hónapokban. Szerencsére csak 42 emberéletet követelt a kiterjedt ragály 1 . 1894-ben 441 kanyaróbeteget és 83 halálesetet jelentettek a Belügyminisztériumnak Baranya vármegyéből. A kis szám alapján nem következtetünk járványra, de ebben az évben a fertőzés a megye néhány községére koncentrálódott és nem szórványosan fordult elő. Járvány Mohácson (58 fő), Hosszúhetényben, Somogyban, a Szabolcsi bányatelepen, a Vasasi bányatelepen, Újbezdán, Versenden, Liptódon, Berkesden, Nagypallon, Püspöklakon, Szenterzsébeten és Himesházán alakult ki 155 . Trachoma A betegséget már az ókori Egyiptomban is leírták és egészen az 1970-es évek végéig a szerzett vakság kialakításában nagyon nagy jelentősége volt. A források a trachoma elnevezés mellett legtöbbször szemcsés köthártya lobnak, esetleg egyiptomi szembetegségnek (ophtalmia aegyptiaca seu militaris), köthártyarögnek hívják. A megbetegedést a Chlamydia trachomatis baktérium okozza. Jellemző tünetek a csomóképződés, az alapszövet diffúz beszürödése, a papillaris túltengés, a pannus és a hegesedés. Ezek az elváltozások a pannusképződést kivéve a fertőzést követő hetekben alakulnak ki. Ha újra fertőződés nem történik akkor még megvan az esély a spontán gyógyulásra. Újabb fertőződés esetén a folyamat végül vaksághoz vezet. A fertőzés forrása a beteg ember, az ő kezével érintkező mindenféle tárgy továbbadhatta a fertőzést, a beteg mosdóvize is terjesztette a kórt. így nem meglepő, hogy Baranya vármegye tiszti főorvosa nem egy esetben egész fertőzött családok gyógyításáról kénytelen intézkedni. A legtöbb esetben csak az egy háztartásban élők fertőződtek 151 Ágh: i. m. 110, 140. 152 2767888. Közegészségügyi jelentés Baranya megyéből az 1887. évről. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413.4. doboz. 153 2/1889 és 2/1890 ., 2. tábla 1889., 2. tábla 1890. Halálokok kimutatása idő szerint. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 154 37/1891. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 5. doboz. 155 1894. évi járványkimutatás. III. melléklet. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 5. doboz. 156 Jurányi: i. m. 392-395.
