Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Géra Eleonóra Erzsébet: Egészségügy, demográfia és járvány a 19. századi Baranyában
következtében Baranya vármegyében a megadott évben a népesség 3,71%-kal lett kevesebb, 1873-ban pedig a fogyás 1,13% volt 146 . 1892-ben október 10-e és november 26-a között Mohácson újabb kolerajárvány keletkezett. A fertőzést a Szob nevű hajó partra tett fűtője hozta be. A következő beteg egy mohácsi széntoló volt, aki munkája során kapcsolatba került a fűtővel. Az orvosi vizsgálatok megállapították, hogy a coléra asiaticus támadott ismét. A betegség igen gyors lefolyású volt. A 38 megbetegedett személy közül 19 gyógyult meg és 19 halt meg. A megye többi községében csak szórványos megbetegedések fordultak elő 147 . A helyzetet súlyosbította, hogy ugyanezen hónapokban Mohácson diériajárvány is pusztított. Mohácson 8 ágyas járványkórházat szereltek fel októberben és üzembe helyeztek egy betegszállító- és egy fertötlenítőkocsit. Egy koleraápolónő mellett hullaszállításra, betegszállításra és fertőtlenítésre 22-2 főt alkalmaztak 148 . Dunaszekcsőn is felszereltek egy járványkórházat, mivel a Kereskedelmi Minisztérium 70318. számú körrendelete Baranyában Mohácsot és Szekcsőt nevezte meg a fertőzött hajók kikötőjeként 149 . Kanyaró Latin neve "morbilli" ("morbillia"). Az anyakönyvben "morbillia", "morbilli" és kanyaró megnevezéssel szerepel. Ritka esetben az anyakönyv "vörös"-nek nevezi a fertőzést, de ilyenkor általában zárójelben közli legalább egy helyen a latin megnevezést is. Heveny járványos vírus okozta fertőző megbetegedés. Kórokozóját 1952-ben izolálták. Emberről emberre terjed. A vírus a légutakon jut be a szervezetbe. A betegség felismerésekor a beteg környezetében tartózkodó fogékony személyek már 3-4 napja a lappangás szakaszában vannak. Védőoltás nélküli populációban 2-3 évenként okoz nagyobb epidémiát. A betegségre lázas, hurutos, majd az azt követő kiütéses szakasz a jellemző. A kiütések a 14. nap körül jelennek meg. Toxikus formája során heveny keringési elégtelenség léphet fel. Ez az állapot gyakran a beteg halálához vezet. A betegséget gyakran súlyos bakteriális fertőzések kísérik szövődményként. Az országban 1883 és 1888 között voltak a legnagyobb járványok. 189l-l892-ben márciusban és májusban okozta a legtöbb megbetegedést a kanyaró. Ezt a betegséget jellegzetes iskolabetegségnek tartják, amely szeptemberben vagy a tavaszi hónapokban támad, és főleg az iskolás gyermekek fogékonyak rá 150 . 1886 őszén alakult ki Pécsett az első nagyobb kanyaró járvány, októberben már az egész városban tombolt. A legtöbb megbetegedés a budai külvárosban volt, leginkább az első és második osztályos elemi iskolások voltak rá fogékonyak. A vámházi iskolában 56, az Ágoston-téri iskolában 61 gyermek fertőződött meg néhány nap alatt. Óvintézkedésként a budai külváros községi iskoláit 6 hétre bezárták. A járvány november első felében tetőzött. Keleti K: Magyarország népesedési mozgalma 1864-1873-ban és a cholera. Bp. 1875. 49, 51. 569/1892. Zárjelentés az 1892. évi mohácsi koleráról. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 139/1892. Közegészségügyi havi jelentés Baranya megye mohácsi járásáról az 1892. évi október hóról. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 15006/1892. copia Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. Körösi: i. m. 9.
