Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 188-189. (Budapest, 2004)
KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - Kiss Gábor: Megfigyelőállomások és sebesültszállítmányt kísérő osztagok tevékenysége az első világháborúban
Ilyen súlyos tapasztalatok után érthető, hogy az első világháború kitörése után az osztrákmagyar hadvezetés is mielőbb megpróbálta a védelem legmegfelelőbb formáját létrehozni. Ez a forma a betegmegfigyelő állomások, illetve a betegszállító különítmények rendszer lett. Első lépésként a cs. és kir. Hadügyminisztérium 1914. szept. 10-én elrendelte, hogy a beteg katonák kizárólag mint zárt szállítmány továbbíthatók a hátországba. 8 Amennyiben ilyen szállítmányok nem egészségügyi vonaton utaztak, úgy szállítmány parancsnokul egy e szolgálatra alkalmas beteg tisztet kellett kijelölni, aki a szállítmánynak teljes számban való megérkezéséért teljes felelősséggel tartozott. A központi szállításvezetőség pedig utasította a pályaudvar parancsnokságokat, hogy az ott megálló szerelvényeket önkényesen, ellenőrizetlenül senki se hagyhassa el. Ezen intézkedés ellenére 1914. szept. 21-én a IV. honvéd kerületi parancsnokság a Honvédelmi Minisztériumnak készített felterjesztésében beszámolt arról, hogy tapasztalata szerint a betegek gyakorta egyénileg, ellenőrizetlenül utaznak vissza a hátországba, valamint a legénység nagy része hiányos vagy minden felszerelés nélkül, tisztátalanul érkezik. 9 Ezek a nemkívánatos jelenségek a Honvédelmi Minisztérium előtt azonban már ismertek voltak. 10 Az elsősorban keletről fenyegető kolera- és tífuszjárvány miatt a Honvédelmi Minisztérium már 1914. szept. 27-én megszüntette 1 a elsősorban a tisztek részére biztosított - harctérről közvetlenül magánápolásba érkezés lehetőségét. 12 így nekik is, csakúgy, mint a legénységnek, az adott egészségügyi intézményben legalább öt napot kellett megfigyelés céljából eltölteni. Mindezen intézkedések ellenére világossá vált, hogy csak egy, a keleti, észak-keleti határ mentén felállított teljes körű szabályozási rendszer, illetve kifejezetten ellenőrző céllal működő egészségügyi intézményhálózat adhatna a hátország számára megfelelő védettséget. Ezt az elképzelést igazolták a keleti harctéren bekövetkezett események is. A harccselekmények 13 ugyanis oly közel kerültek a magyar hátországhoz, hogy az országhatár és a hadműveletek határvonala közti területen az ország belsejébe tartó, hátországi gyógykezelésre visszaérkező betegszállítmányok szűrése bizonytalanná vált. Ezért a cs. és kir. hadügyminiszter, valamint a magyar és az osztrák hadügyminiszter elhatározta, mind a magyar, mind az osztrák országrészen 14 , hogy a keleti harctérhez közel eső településeken - de attól megfelelő távolságban - megfigyelő állomásokból álló védőzónát hoz létre, és külön katonai kísérettel látja el a betegszállító szerelvényeket. A védőzóna magyarországi szervezését a cs. és kir. hadügyminiszter 8 HL Honvéd Főparancsnokság (a továbbiakban HFP) 4290/eln. - 1914. sz. 9 HL HFP 4407/eln. - 1914. sz. 10 „ Különböző feljelentésekből és tapasztalatokból megállapíttatott, hogy könnyensebesült legénységi egyének ... utcákon, köztereken, vendéglökben, csapszékekben elhanyagolt egyenruhában mosdatlanul, borotválatlanul ... őgyelegnek." (HL HFP 4617/eln. - 1914.), valamint „ A megsebesült vagy betegség miatt az állomásokon tartózkodó ... legénységnek az ott való bolyongása általános, indokolt megbotránykozást szül." (HL HFP 5069/eln. - 1914.) " HLHFPAAblleln. - 1914. sz. 12 A háború kezdeti szakaszában a honvédség egészségügyi intézményei nem rendelkeztek megfelelő számú férőhellyel. Ezért azon betegek részére, akiknek egészségi állapota és családi körülményei megengedték, lehetőséget biztosítottak az otthoni gyógykezelésre. Ennek költségeit a honvédség 1914. dec. 29-ig megtérítette, ekkor ugyanis a honvédelmi miniszter ezt az ápolási formát megszüntette. 13 A keleti front 1914. augusztus és szeptemberi eseményei Kelet-Galícia (Lemberg, Przemysl) legnagyobb részének feladására kényszerítették az osztrák-magyar haderőt. így a túlerőben lévő orosz csapatok a Kárpátok hágói felé vették az irányt, amellyel Magyarország területe is közvetlen veszélybe került. 14 Az orosz csapatok már osztrák területen álltak.
