Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 188-189. (Budapest, 2004)
ADATTÁR - DOCUMENTS - Domonkos Ottó: A falusi szülőszék, vajudószék
a félköríves karfa megtámasztja a gerincet. A hónalj alá került karfa két első oszlopát kívülről tudja jól megmarkolni, ami segíti a nyomást, a nekifeszülést. Az alacsony székekről a lábak a földet érik, de a lábak megemelését szolgálhatták a néprajzi irodalomban emlegetett felfordított zsomporok, amelyekre a lábait tehette a vajúdó személy. A szék félköríves, sőt kicsit szétnyíló ívben kialakított ülőlap és a karfa is a terpesztést segítheti elő. Ez a szülőszék típust alakított ki a falusi gyakorlatban, amint azt fentebb részletesen bemutattuk. Sajnos arra adatunk nincs, hogy a félkör alakú kivágás a népi használatban előfordult volna. - A gyér adatközlésekben előfordul a gyermekállító szék alkalmi használata, amelynek a kör alakura kivágott közepe nem nagyon alkalmas a szülésznő közreműködéséhez. A szomszédságban lévő ausztriai területről nincsenek érdemleges adataink. Az 1808ban, Bécsben megjelent Adelung-féle szótár címszava is igen kevés adatot tartalmaz: „Der Gebärstuhl, .... Ein Stuhl, auf welchem gebärenden Weibern die Geburt erleichtert wird." A szótár „Geburtstuhr címszava erre hivatkozik, tehát érdemes részleteket nem ad. 12 Az 1935-ben, Lipcsében megjelent Wörterbuch der deutschen Volkskunde a szülőszékről a következőket írta: „Die Geburt Hebammen zumal sind noch heute die Bewahrerinnen volksmedizinischer Kenntnisse. Der Gebärstuhl, in die Antike durch arabische Ärzte eingeführt, war auch bei uns (z.B. in Braunschweig) bis ins 20. Jh. hinein in Gebrauch." 1 Horváth Terézia segítségét kértem Csilléry Klára hagyatékának vizsgálatára, aki szolgáltatott már adatokat a kiváló kutatónak, de már a Néprajzi Lexikon megjelenése után. Viselettörténeti kutatásai során egy 18. század közepi votiv-tábla ábrázolására bukkant „Geburt und Tod" felirattal. A „Gebärstuhl" egy négy oszloplábas, négyzetes ülőlappal ellátott szék. A székben ül az oszlopokba kapaszkodó szülő asszony, mellette a segítők, a kép jobb oldalán pedig a már bölcsőbe helyezett csecsemő három asszonytól körülvéve. A kép elemzésekor azonban csak a ruhaviselet szempontjai érvényesültek. E ritka szülőszék ábrázolás a magyar népi bútorok semmilyen típusával nem hasonlítható össze. 14 Vida Mária: Művészet és orvostudomány a történelmi Magyarországon című könyvében a 165/4. számú ábrán bemutatott „Népi szülőszék" a 18.század végéről, melyet a Győr megyei Nyúlhegy községben használtak az 1870-es évekig, csak egyedi példány. A masszív, karfás, támlás széken nincs kivágás az ülőlapon, alkalmi falusi asztalosmunkának látszik. Magas támlája ugyan hasonló a porosz Brandenburg tartományi, valamint a bajor ábrázolásokhoz, mégis úgy vélem, hogy csak a vajúdás szakaszában volt használatban, majd ágyba került a szülőnő. A Nyúlon használt példánynak valószínűleg a 18. századi, kórházakban használat szék lehetett az elődje, amely azonban félkörös kivágással rendelkezett. A bábaképzés szorgalmazása és a kórházi gyakorlat hatásával állhatunk itt szemben. „Népi szülőszék"-nek azonban nem tarthatjuk e példányt, hiszen csak egyedi előfordulásról van szó. 15 12 Adelung, J. Ch.; Grammatisch-kritisches Wörterbuch der hochdeutschen Mundarten ... Wien, 1808. I. Teil 444. P 13 Erich, O. A. - Beitl, R.: Wörterbuch der deutschen Volkskunde. Leipzig, 1935. 228. p. 14 Zaborsky. O. - Wahlstädten: Die Tracht im Bayrischen- und Böhmerwald. München, 1979. 2. Aufl. 7. Tafel, 80. p: ,Auch die äusserst seltene Darstellung eines Gebärstuhls verdient festgehalten zu werden. " Itt köszönöm meg Horváth Teréziának szíves segítségét. 15 Vida M.: Művészet és orvostudomány a történelmi Magyarországon. Bp., 1994.
