Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 188-189. (Budapest, 2004)

ADATTÁR - DOCUMENTS - Domonkos Ottó: A falusi szülőszék, vajudószék

A Mihályiból és az Ágfalváról múzeumba, illetve magángyűjteménybe került példányokon próbát tett múzeumunk néprajzi osztályának gyüjteménykezelője, aki ifjú korában szülésznői oklevelet szerzett, de néhány év után más beosztásba került. Véleménye szerint a félköríves és karfás székben nagyon kényelmes ülés esik, a szülési pózba helyezkedés már kényelmetlen. A toló fázis elképzelhető benne, de inkább csak a vajúdás szakaszában lehetett használatban ez a széktípus. - Kétségtelen, hogy az ágyban szülés falun még sem a 19. században, sem előtte nem volt kívánatos, olyannyira, hogy még a földön szülést is természetesnek tartották, hiszen a magzatvíz elfolyása, a méhlepény és nyálka nem csak a lepedő, de a szalmazsáknak is vizes - véres szennyeződését eredményezte. Mégis a 19. század végi orvosi előírás a fekve, ágyban szülést szorgalmazta a bábaképzésben is. Talán elfogadhatjuk azt a nézetet, hogy a vajúdást segíthette a szék, sőt a könnyebben szülő asszonyoknál maga a szülés is lezajlott, esetleg állva, guggolva, földön fekve fejeződött be. Ezután került a szülőnő ágyba. Nem lehet véletlen a Fél Edit által tett leltárkönyvi bejegyzés "szülőszék, vajúdó szék". Sajnos a Magyary-Kossa által összegyűjtött adatok, de Veres Jenő kárpátaljai szokásokat feltáró közleménye sem avat be a szülőszék használatának részleteibe. Ami pedig e székek tisztántartását illeti, nyílván hamulúgos, lúgköves háziszappant használhattak, hiszen a fertőzés veszélyéről Semmelweis Ignác felfedezéséig, de még utána sem sok tudomással bírhattak a bábaasszonyok, különösen nem a képzetlen bábák serege. Úgy vélem, hogy a Fél Edit által gyűjtött hiteles példány a szülőszék alaptípusát vitathatatlanná tette. A hasonló darabok használata pedig az általános fejlettségben előbbre járó északnyugat-dunántúli megyékben (Komárom, Győr, Mosón, Sopron, Veszprém) természetes volt. A félköríves keményfa karfák is díszesebbek, a tartó oszlopok szintén faragottak, vagy esztergályozottak. Első pillanatra is úgy tűnik, hogy fontosabb szerepe volt a lakás bútorai között, alkalmi használatában. OTTÓ DOMONKOS, PhD Museologist H-2041 Sopron Fő tér 8. HUNGARY ZUSAMMENFASSUNG Die Studie ist eine Zusammenfassung der in den ungarischen Museen befindlichen, in der Fachliteratur erwähnten und beschriebenen Gebärstühle, die in den Dörfern benützt wurden. Gestützt auf die volkskundlichen und medizinhistorischen Interpretationen gibt der Verfasser ihrer Benützung und Funktion gemäß eine möglichst genaue Bekanntmachung, vergleicht die Varianten und begründet nach der zweckmäßigsten Herausbildung das einzige authentische Stück, das erhalten blieb.