Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 188-189. (Budapest, 2004)

KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - Szabó Katalin: A tudományos ismeretterjesztés lehetőségei a fővárosi lapok tárcarovatában, a 19. sz. második felében

A tárca összességében kiegyensúlyozott. Arányaiban, szerkezetében, stílusában összhangot sugároz. Valódi csevegés, de érthető a komoly, mondhatni tudományos vetülete is. Az olvasó észrevétlenül tanulja a biológiát, ismeri meg a rovarok és a virágok életének egy apró mozzanatát. ÖSSZEFOGLALÁS „...a tapasz.ta.lat színes tartalmához való hűség és az annak való feltétlen engedelmesség jegyében - azt mondjuk, amit látunk -, [...] azzal teszik láthatóvá, hogy elmondják;'

9 A Visszautasított udvarlók című tárcában Apáthy úgy fogalmazott, hogy még a „költői virágoknál is főtekintet a haszon". De vajon milyen haszon reményében születtek meg a tudomány népszerűsítését célul tűző tárcák, s vajon milyen haszonnal járhattak? Az elemzett tárcák mindegyike valójában interpretációnak is tekinthető, egy-egy új tudományos eredmény interpretációjának; különlegességüket az adja, hogy nem a tudományos, hanem a laikus világhoz, közösséghez szóló interpretációk. Ha úgy tetszik, az új felfedezéseknek, eredményeknek nem a tudományos köztudatba, tudományos hagyományokba való beépülését szolgálták, hanem a laikus közönség tudását gazdagították, esetenként szembeszálltak a hagyományokban magukat oly makacsul tartó téveszmékkel szemben. Minden bizonnyal ezek a tudománynépszerűsítő tárcák képezik szerzőink írói tevékenységének egyik legértékesebb részét, a széles nyilvánosság előtt való szereplésük itt nyeri el igazi értelmét, ezekben a tárcákban teljesedik ki. A tudományos, az orvosi és a közéleti szereplés találkozáspontjai ezek az írások, melyek a tudomány, az orvosi tevékenység, az irodalom, a sajtótörténet és a befogadóközönség között létrejövő összefüggések metszéspontját adják. Ezek a tárcák bepillantást nyújtanak a társadalmi történések és összefüggések egy szeletébe. Rávilágítanak a tudományos élet korabeli állapotára, részben a tudományos élet szereplőinek felkészültségére, részben pedig a közönség „terhelhetőségére". A tárcákból, a tárcák témáiból világosan kiderül, hogy a tárcák írói az európai normák szerint is legmodernebb tudományos eredmények állásáról tájékoztatták a közönséget, még a laikus közönséget is. Bizonyság legyen erre például a lázmérés köztudatba való elterjesztésére tett törekvés, a láz diagnosztikai szerepének kiemelése és a lázmérés technikájának részletes ismertetése, valamint a lázcsillapítás technikájának változását is érintő tárca megírása. A bakteriológiai kutatások állásáról - mely szintén az új irányzatok középpontjában állt - a roncsoló toroklobról írt tárca tudósított. Az élettani kutatások és azok eredményei is többször visszatérő témái a tárcáknak. Ezek a tárcák elsősorban a hatvanas évek végének, a hetvenes évek elejének termései. Birtalan Győző ennek a korszaknak a tudományos életéről és az uralkodó orvosi szemléletekről a következőket írja: „Ennek a periódusnak vezető elméleti irányzatai: a betegségfolyamatok elemzésére folytatott élettani és kórtani vizsgá29 Foucault, M.: A klinikai orvoslás születése. Bp., 2000. 318.