Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 188-189. (Budapest, 2004)

KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - Szabó Katalin: A tudományos ismeretterjesztés lehetőségei a fővárosi lapok tárcarovatában, a 19. sz. második felében

A TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTÉS LEHETŐSÉGEI A FŐVÁROSI LAPOK TÁRCAROVATÁBAN A 19. SZ. MÁSODIK FELÉBEN SZABÓ KATALIN „...a tudomány maga a perspektívák szövedékében történik meg. "' Az orvosi hivatásnak, tevékenységnek minden korszakban része volt a lakosság, az emberek felvilágosítása, az egészség megőrzésére való nevelése és a bajban, betegségben az első segítségre való buzdítása. Ez a feladat a történelem folyamán természetesen más-más intenzitású volt, és a különböző korszakokban máshogyan is artikulálódott. Az egészségügyi felvilágosításra és nevelésre hangsúlyt fektető orvosi tevékenységnek gazdag irodalma van, de léteznek még feltáratlan területek és bizonyos koncepciók újrafogalmazása, újragondolása is elkerülhetetlen időnként. A 19. században és különösképpen annak második felében maga az orvostudomány, az orvosi szemlélet, a betegségről, a betegről, a beteg, illetve a betegség gyógyításáról való gondolkodás is gyökeres változásokon ment keresztül. Az orvosokat azonban ez idő tájt nemcsak az új eredmények lakosság körében való elterjesztése ösztönözte. Tanúi lehetünk a tudás át- és felértékelődésének, de ennek a munkának filozófiai megalapozása is volt, hiszen ebben a korban a tudomány szinte minden területén hatottak a pozitivizmus azon eszméi, amelyek szerint a tudomány a nemzet felemelkedésének leghatásosabb eszköze, s a mindennapi élet területén is változásokat kell hoznia. Ahogyan ezt Eötvös Józse/(18131871) egyik beszédében az Akadémia feladatait felsorolva megfogalmazta, az Akadémiának hivatása, hogy „a közös munkában részt vegyen, mellyel az emberiség az ismeret útján a boldogság felé törekszik, [...] s hogy e fényes ábrándot, mely a világot jövőben paradicsomnak látja, azáltal közelíthetjük meg leginkább, ha a darab földet, mely nekünk jutott, munkánkkal kertté alakítjuk át"

2 A tudományos és az orvosi felvilágosító munka nyomán hatalmas mennyiségű és a legváltozatosabb formában megjelenő munka, mű keletkezett; de ezt a mennyiségi és minőségi expanziót egy új médium elterjedése és felvirágzása is gerjesztette. A nyomtatott tömegsajtó olyan médium volt, melyen keresztül a legtöbben, a társadalom legváltozatosabb csoportjai is megszólíthatóak voltak. Az újságok, a napi-, az irodalmi- és a közművelődési lapok is közöltek különböző formában megírt természettudományos ismeretterjesztéseket. Az újságokban megjelenő ismeretterjesztő írások közül a legnépszerűbbek valószínűleg a tárcaformában megírt és közölt munkák lehettek. 1 Cease, R. P.: Előadás és produkció. A tudomány mint kutatás és a tudomány mint kulturális gyakorlat összefüggései. In: Schwendtner, Ropolyai (szerk.): Hermeneutika és a természettudományok. Bp., 2001. 248. 2 Eötvös József: A tudomány befolyása az életre. Beszéd 1861. jan. 31-én, az Akadémia XXVII. nagygyűlésén. In: MTA Évkönyvei, XI/8. Pest, 1867. 5-6.