Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 186-187. (Budapest, 2004)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - RÁKÓCZI Katalin: Tizenöt prédikáció a pestisről. David Reuss prédikációs könyve

6. tömeges pusztulás - ennek illusztrálásra Hippokratészi idézi, hivatkozik Afrikára, Erdélyre, a szomszédos Bécsre, Prágára, Boroszlóra és Haliéra, ahol szintén pusztított ez a járvány. Körmöcbányán egyik nap 36 embert kellett eltemetni, és összesen 1400 fő esett áldozatul. Régi, közismert nagy családok haltak ki. Ismét apokaliptikus víziókkal illusztrálja a pusztulást. A pestis okairól a 4. prédikáció tájékoztat. A szerző szerint a „közember" azt gondolja, idegenek hozták magukkal a városba a kórt ruházatukban, az elfogyasztott élelemben, fertőzöttek voltak a borkimérések és fürdők, ahol sok ember jött össze. A fizikusok és asztronómusok szerint a csillagok befolyásáról van szó, és a különleges planétaállásokból következik minden rossz, ahogy ez a kalendáriumokban és praktikákban meg van írva. A csillagok mérgező fuvallatokat okoznak, megposhasztják a vizet, megrothasztják a gyümölcsöt, azok pedig megrontják

29 a levegőt. ,^4 mocsaras, nedves vidékeken gyorsabban terjed ez a betegség, mint a hegyekben, ahol a levegő friss, a víz pedig tiszta. " Az orvosok azon a véleményen vannak, hogy az ember magában hordja az ártalmas csírákat, és így maguk oka ennek a nyavalyának. Ám a betegségtől való félelem is a gonosz előfutára, mert ezek az emberek nyugtalanok, álmatlanságban szenvednek, így testük legyengül, és ez kedvez a betegségnek. Reuss szerint a pestis: lues (járvány), Isten büntetése a világ bűneiért, és nem áll meg a kastélyok falánál. " Ezt a definíciót el kell fogadnunk. A lelkipásztor is rögtön kész a maga indoklásával: mindez Isten büntetése, aki a hitetleneket és hívőket egyaránt sújtja, de amíg a hitetlenek esetében ez egyértelműen a harag jele, a hívőknél csak a hit próbája, amellyel az Ur tudatosítja gyermekeiben hitük erősségét. A remédiumoknak az 5. és 6. prédikációkat szenteli Reuss. Első teendő természetesen a lélek megtisztítása, az igazi bűnbánat, amely nélkül nincs gyógyulás. Javára legyen írva, hogy már a bevezetésben említi az orvost, akihez ajánlatos fordulni. Elég negatívan látja a „pharmaci", „pharmaco" néven említett vándorgyógyászokat, akik valamikor gonoszul cselekedtek, most Isten megbünteti őket és a vidéket is, ahol előfordulnak. Ha itt Reuss a vajákosoktól, sarlatánoktól akarja megóvni híveit, igencsak egyet lehet érteni vele. A leghatározottabban leszögezi: a menekülés (fuga pestis) a városból nem segít, mert Isten mindenkit elér, bárhová is meneküljön.

30 A bányászok sem menekülhetnek el, mert folytatniuk kell a munkát, le kell szállniuk a bányákba. A test gyógyszereinek felsoroláskor igen fontos higiénés tanácsokat ad. Első helyen említi a lakás és utcák tisztaságát, követeli az erős illatú anyagokkal való füstölést. Ajánlatában szerepel: boróka, babérlevél, fehér üröm, ruta, zsálya elégetése a lakásban, mert ezek elterelhetik a betegséget. A testet nemcsak külsőleg kell tisztán tartani, hanem a belső szerveket is érvágással, izzadással, purgálással kell ,pyitottan tartani, hogy a gonosz nedveket, az ártalmas nedvességet és a mérgeket el lehessen távolítani. "Nem szabad félni e betegségtől, kerülni kell a szomorúságot, haragot, türelmetlenséget, mert ezek gyengítik az agyat. Mértékletesen, józanul kell élni, egyensúlyt tartani testben és lélekben, az ilyen embereket nem tudja legyűrni a betegség. Kerülni kell azokat a helyeket, ahol sok ember összejön, mert az ártalmas lehet. verpesten - „elpestiesítik", vagyis megrothasztják, dögletessé teszik a levegőt. Luther példája lebeghetett a szeme előtt, aki a nagy 1527. évi pestisjárvány idején nem hagyta el Wittenberget, hanem még a betegápolásba is bekapcsolódott, és nem fertőzte meg e betegség. Lásd: Kabus, R.: Die Entwicklung der Universitätsstadt Wittenberg unter kommunal-hygienischem Aspekt. WB. 1982/7 83-106; Kaiser, W.: Martin Luther und die Ars medica Wittenbergensis. WB, 1982/7 9-31.