Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 186-187. (Budapest, 2004)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - RÁKÓCZI Katalin: Tizenöt prédikáció a pestisről. David Reuss prédikációs könyve

és az ö diadala az egész keresztény világnak szólt.

27 A Bibliából is idéz egy idevágó részt, megemlékezik a Jeruzsálem melletti Tábor hegyről, Jézus megdicsőülésének színhelyéről,

28 ahol szintén nagy győzelem született. Fohásszal fejezi be az előszót: „adj Uram győzelmet, ahogy győzelemre vitted a török ellen Hunyadi Jánost, vagy ahogy megdicsőültél a Tábor hegyen. " E bevezetés után nézzük meg közelebbről a pestisről szóló prédikációkat. A 3. prédikációt a 21. Zsoltárral nyitja meg Reuss, amely maga is a pestisről szól. E betegség mibenlétét latin és német terminusokban fogalmazza meg. A pestis neve: 1. laqueum venantis vagy venatoris - a vadász csapdája (hurok). Az ördög a vadász, aki megsebzi a testet, az ember pedig az űzött vad, akinek testét szétroncsolja. Babonaságra is hivatkozik, amikor azt a népi hiedelmet idézi, hogy 1571-ben áldozócsütörtök estéjén a Schülersbergen egy hadseregnyi fekete lovas volt látható, akik félelmet keltettek az emberekben. Ez volt a pillanat, amikor a pestis kitört. 2. pestis calamitatis vei perditionis - ártalmas, pusztító járvány, amely a testet támadja meg, ez „a test nyálkás, váladékos romlása vagy pusztulása, városról városra, házról házra vándorol, amikor is mindenkit megfertőz. "- ahogy ez négy éve történt. Ez a nyavalya főleg a gyermekeket támadja meg, ezért az iskolákat be kell zárni. Káros kihatása miatt sérül a jószomszédi viszony, leáll a kereskedés, a bányákban csökken a termelés, ami nagy hátrányt jelent. 3. timor nocturnus - éjszakai rettegés. Az orvosok szerint sokan a betegségtől való félelem miatt kapják el a pestist. Megint a babonához nyúl, hivatkozik a vajákos asszonyokra, boszorkányokra, akik az ördög arái, seprűkön, vasvillákon lovagolnak és ártanak a jóhiszemű embereknek. De csak éjfélig árthatnak. Egyetlen ellenszere mindennek a hit, „az Isten igéje, az örök égi hamisítatlan igazság, ami az igaz vallásban megfogalmazódott és abban meg is maradt. 4. dämonium meridianum - a nappali démon, amely gyorsan öl, mint a nyíl és a test nemesebb szerveit támadja meg. Ha a bubók a fül mögött jelennek meg, akkor a betegség az agyvelőt roncsolja szét, ám „a természel még erős, még fel tud lépni ellene"; ha a hónaljban láthatók, úgy a szívet mérgezik meg, „amely minden élet kezdete, eredete és az élet feltétele ..." ekkor a szervezet már nem tud sokáig ellenállni; ha azonban a combon és lágyéktájon jelentkeznek a dudorok, a máj válik beteggé, és nincs remény a felépülésre. A fertőzött emberek, akiken még nem jelentkeztek a dudorok, étvágytalanok, fáradtak, melankolikusak, tagjaik elnehezülnek. Reuss felszólít mindenkit, hogy ezt a betegséget ne titkolja el, hiszen már az ókorban is ismerték és a Biblia is ír róla. 5. negotium perambulans in tenebris -a sötétségben járkáló nyugtalanság, de amint jelentkeznek a bubók, nem szabad eltitkolni a betegséget. Történelmi ismeretei nem pontosak. Minden bizonnyal Hunyadi János nándorfehérvári győzelmére gondol a szerző (1456. júl. 4-22), amikor III. Calixtus pápa (ur. 1455-1458) elrendelte az egész keresztény Nyugaton a déli harangszót, amely a kereszténységnek a „pogány" török feletti győzelmét volt hivatva hirdetni. Említi meg a „görög Weissenburg" (Nándorfehérvár ?) melletti csatát, ahol II. Mohamed (ur. 1430-1481) ellen született győzelem aug. 6-án (a nándorfehérvári csata nov. 9-én volt). A 14. prédikációban dicséri II. Lajost, akinek mások bűneiért kellett meghalnia. Szól még Hunyadi Mátyásról, akinek diadalmas hadjáratai révén elhárult a törökvészé Iy. Mt, 17,1-9, Mk 9, 2-10, Lk 9, 28-36.