Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 186-187. (Budapest, 2004)
KÖNYVSZEMLE — BOOK REVIEWS
Lonovics János, Fazekas Tamás, Varró Vince (szerk.):/í Szegedi Tudományegyetem Belgyógyászati Klinikájánaktörténete. Bp., Akadémiai Kiadó, 2003. 301 p. Amikor az ember kezébe veszi a Varró Vince, volt- és Lonovics János, jelenlegi igazgató által szerkesztett, a Szegedi Tudományegyetem Belgyógyászati Klinikájának történetét feldolgozó művet, önkéntelenül is felmerülhet benne a kétely, hogy inkább egy emlékiratot és elsődlegesen nem tudományos művet fog elolvasni. „ ... a szerkesztői felfogás fontos eleme ...a szegedi belgyógyászati iskolák főbb jellegzetességeinek olyan összefoglalása, amely orvos- és szakmatörténeti szempontból is fölhasználható adatokat, forrásokat és irodalmi hivatkozásokat tartalmaz."- írják az előszóban a szerkesztők, akik, a szerzőkkel együött, a feladat elérése érdekében valóban pontos, alapos tudományos munkát végeztek. Ez megnyilvánul a klinika történetét teljesen átfogó, illetve a legjelentősebb szegedi orvosok által végzel tudományos munkákat feldolgozó bibliográfiákban, amelyek az egyes fejezetek végén találhatók. A könyv igényes formája, szép kivitele és tetszetős képanyaga mellett, kiváló orvostörténeti munka, amely méltó a szakma elismerésére. A Szegedi Tudományegyetem története 1872. november 10-én kezdődött Kolozsváron, ám a könyv eleje részletesen foglalkozik a különböző egyetemi és felsőfokú képzést biztosító iskolák - különös tekintettel az orvossebészképzésre - történetével is, Báthory Istvántól egészen I. Ferencig. A kolozsvári szakasz 1919-ig tartott, ekkor ugyanis a megszálló román csapatok által követelt hűségesküt az egyetem tanári kara egyöntetűen megtagadta. A könyv jól mutatja be id. Jancsó Miklósnak és a belgyógyászati klinikának azokat a gondjait, amelyeket az átköltözésjelentett számukra. A mű tagolása a klinika vezetőinek munkásságát követi, így nemcsak Szegeden eltöltött éveiket, hanem teljes életpályájukat is megismerhetjük. Sorrendben olvashatunk a Rusznyák István, Purjesz Béla, Hetényi Géza, Julesz Miklós, Varró Vince és Lonovics János vezette klinika történetéről, kutatásaik irányairól, sikerekről, nehézségekről és mindennapjaikról. A szerzők személyes érintettsége révén, olyan történeteket is megismerhetünk, amelyek irattárak és levéltárak fondjai nem őriztek meg az utókornak. A mű a viszonylagos nagy terjedelme ellenére nem tud és nem adhat teljes képet a Szegedi Tudományegyetem Belgyógyászati Klinikájának elmúlt 130 évéről, ám képes olyan alapot nyújtani, ami komoly segítséget jelent a kutatóknak a magyar orvostörténelem alaposabb feltárásában. Muhi Barnabás Meyer, Ulrich: Steckt eine Allergie dahinter? Die Industrialisierung von ArzneimittelEntwicklung, -Herstellung und -Vermarktung am Beispiel der Antiallergika. (Greifswalder Schriften zur Geschichte der Pharmazie und Sozialpharmazie, Bd. 4). Stuttgart, Wissenschaftliche Verlagsgesellschaft, 2002, p. 485. 32 ill., 16 tabella, 104 vázlat. Vaskos disszertációt tart kezében az olvasó. Aktuális témája az allergiaellenes gyógyszerek egy csoportja, amelynek feltárása az orvos, gyógyszerész és gyógyszervegyész számára egyaránt hasznos. Az eddigi allergiatörténeti feldolgozások 11. Schadewald prof. 1961-ben kiadott könyvében érték el a legteljesebb összefoglalást, ám az újabb kutatások és eredmények újabb szempontokat követlenek a téma áttekintéséhez. A szerző meghatározza az allergiabetegség fogalmát, változásait az elmúlt évtizedekben az antihisztaminok bevezetése előtt, a kalciumterápia tudományos megalapozottságát, értékeli eredményeit a francia-német együttműködés terén, amely jeles fejezetet alkot a kutatás történetében. A szerző a német és külföldi iparvállalatok levél- és irattárait tekintette át, döntéseket befolyásoló véleményeket mérlegelt, így tárta fel ennek a gyógyszercsoportnak a kialakulását. Pontos összehasonlításokat végzett hasonló svájci gyárak tevékenységével, amelyek erős konkurrenciát jelentettek, és a volt NDK területén folytatott kutatásokkal. Jelentős újdonságokat főleg ez utóbbi kutatás hozott, hiszen betekintés hiányában nem lehetett közismert az a tény, hogy az első ilyen jellegű kutatás éppen az NDK területén indult meg, 1947 óta fejlesztettek antihisztaminokat. Külön érdeme a szerzőnek, hogy megmagyarázta a „pavlovizmus" és egyéb jelenségeket, rámutatott arra is, hogy disszidens keletnémet szakemberek tudását és tapasztalatát felhasználták a nyugatnémet gyógyszeripari vállaltokban. A két Németország érintkezése némely gyógyszer tesztelésében is utolérhető. A tudományos felismerések mellett szerepet játszottak az ország gazdaságitársadalmi lehetőségei, a piacképesség, amely mindig alapját képezte egy-egy gyógyszergyár működésének. A szerző hatalmas anyagot
