Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)

TANULMÁNYOK - ARTICLES - SEBESTYÉN Gyula: Betekintés Székelykeresztúr és vidéke orvosi múltjába

volt. Ez a gyógyászat részben tapasztalatokra, részben pedig varázslatokra és babonákra támaszkodott. Csupán all. század elmúltával, miután az erdélyi vajdaság feudális államként határozottabb körvonalakat kezdett ölteni, lelhetők fel az orvostudomány történetét érdeklő első, még töredékes adatok. Erdélyben a falusi gyógykovácsokon kívül vándorgyógyító mesterekkel is találkozunk, akik legtöbb esetben nem voltak egyebek, mint kuruzslók, csalók, tehát nem tartoztak sem a diplomás orvosok, sem a céhbeli sebészborbélyok közé. Lopva elsajátítottak valamelyes ismereteket és néhány orvosi eljárást, amelyeket azután a vásárokon váltottak aprópénzre a hiszékeny emberek rovására. A népi, empirikus gyógyítási eljárások, amelyek többé-kevésbé ma is léteznek, a 16-17. és 18. századból származnak. Ismerjük Udvarhelyszék 1782-ben kinevezett első és akkor még egyetlen céhbeli gyógykovácsát, borbély-orvosát, Bojér Pált, akinek az empirikus gyógymódok mellett legfőbb tudománya az érvágás volt. A székely néphit nem ismer határt az orvoslás terén. Firtosváralján a tordátfalvi származású Szederjest Zsigmond 1839-ben "testet megnyugató idejében" írt a nép számára egy gyógykönyvet, amely nagyrészt a különböző növényi és állati eredetű gyógyászati anyagok felhasználásán alapul, gyakorlati tanácsokkal ellátva. Hogy tájjellegű gyógyeljárasokról van szó, kitűnik abból is, hogy vidékünkön itt-ott egyik-másik gyógyító procedúrát 150 év óta még ma is alkalmazzák. Néhány példa a "gyógyító eljárásokból": 1. Fogínygyulladásra helyileg lótrágya vagy rozskorpa, 2. Lábszársebre tojáshéja alatti hártyika ráragasztva, 3. Fejfájás ellen köpölyözés piócával, 4. Végtagzúzódás, ficam gyógyítását kézi masszírozással még ma is sikeresen alkalmazza Enghy 7oz.se/Kissolymosban, 5. Hátfájás ellen legjobb a juhfaggyúval való bedörzsölés, 6. Izületi fájdalmak ellen csalántea és fürdő vagy mezei zsurló, ugyanilyen módon, 7. Szívbaj ellen: Liliom, gyöngyvirág, fagyöngy, gyűszűvirág főzet, 8. Székrekedés ellen: aszalt szilva leve, 9. Köhögés ellen: ökörfarkkóró, bodzavirág tea, 10. Vizelethajtó: petrezselyem tea, 11. Torokfájás ellen kockacukorra csepegtetett petróleumot kellett adni, 12. Orvosi székfű - kamilla - "mindenre jó, mert nem lehet ártani vele", 13. A tüdővész gyógyításának legjobb szere a következő: „Vedd farkasnak haját, várd meg, amíg megavasodik, ebből egyél naponta három diónyi nagyságot, éhgyomorra", 14. Nemsokára az úgynevezett szimpátiás gyógymódot is alkalmazni kezdik: „Aszalt szilvából vedd ki a magot, helyette tegyél ugyanakkora szamártrágya darabot. Es ezt a 'pilulát' rágás nélkül nyélesd le a beteggel. Naponta egyet, amíg meggyógyul". Ez volt a szamárköhögés elleni orvosság. Ez a kotyvalék, ha nagyobb járványok léptek fel, nehezen beszerezhető gyógyszer volt, mert vidékünkön a csacsi a ritkább háziállatok közé tartozik. Vidékünkön ez volt a kopropharmacia (ürülékgyógyászat) néven ismert gyógyelj árasok egyike.