Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - SEBESTYÉN Gyula: Betekintés Székelykeresztúr és vidéke orvosi múltjába
BETEKINTÉS SZÉKELYKERESZTÚR ÉS VIDÉKE ORVOSI MÚLTJÁBA SEBESTYÉN GYULA Vonzó gondolatnak látszik, hogy a gyógyítás már az ősemberrel megkezdődött. Az ápolásnak valamely primitív formája tehát már az emberiség ókorában is létezett. A gyógyászat története a tapasztalatok megszerzésével indult. Az ősember megízlelte a környezetében található növényeket, bogyókat, a fák kérgét. Mai gyógyszereink egy részét ezeknek az ősi tapasztalatoknak köszönhetjük, amilyen például a ricinus, a lobelin, a beléndek, digitalis stb. Abban sem kételkedhetünk, hogy az emberiség őskorában is végeztek aktív gyógyítást. Az aktív sebészeti tevékenység egyik bizonyítéka például az őskorban végzett koponyalékelés. Az ember a természettel szemben ekkor még teljesen védtelen volt. A betegségeket nem természetes okok következményeinek tartotta, hanem természetfeletti eredetűnek. Évszázadok múltak el, amíg az orvostan felismerte, hogy nem a tünetek, hanem a betegséget kiváltó ok kezelése vezet gyógyuláshoz. A hiányos ismeretek és ennek következtében a sokszor eredménytelen gyógyítási kísérletek hosszú időn át tág teret hagytak a mágia és a babona térhódításának. A gyógyászat története, az ember egészségéről való gondoskodás gyakorlata a mi vidékünkön egyidős a város történetével. A felkutatható leletek birtokában bátran kijelenthetjük, hogy ha kitérőkkel, megtorpanásokkal is, de végül a város és vidéke népének egészségvédelmét, környezetének civilizáltabbá tételét volt hivatva szolgálni. Az elmúlt századok folyamán a város túlnyomóan mezőgazdasági fejlettséget mutat, az iparosodás hosszú ideig csak másodrangú szerepet játszott. Ennek ellenére a város gazdasági, közigazgatási, művelődési és egészségügyi vezető szerepköre érvényesül a Nagyküküllő felső folyása, a Gagy és Fehérnyikó mentén fekvő települések felett. Székelykeresztúr egészségügyi helyzetét a különböző történelmi korszakoknak megfelelően, az orvostudomány mindenkori szintjén, annak földrajzi fekvése, gazdasági és kulturális színvonala, lakosságának élet- és munkakörülményei irányították és szabták meg. Ugyancsak a fenti körülmények nyomták rá bélyegüket a távlati egészségügyi ellátás fejlődésére, a város higiénés körülményeire, sőt a demográfiai adatok alakulására is. A város közegészségügyi viszonyainak konkrét történelmi követése nem könnyű, mivel bizonyos időszakokból részletes adatok nem ismeretesek. Első egészségügyi vonatkozású adataink szájhagyományokon alapulnak, amelyek szerint valamikor a mai Görgény határrészen elterülő Keresztúr város népe egyéb okok mellett egy általunk csak feltételezett járványos betegség miatt költözött volna a város mai területére. Nyilvánvaló azonban, hogy a gyógyászat ebben az időben a szokásos népi gyógyászat