Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)

TANULMÁNYOK - ARTICLES - FAZEKAS Tamás: Rusznyák István szegedi belgyógyászati klinikája

1950-től az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnökségi tagja 1946-tól akadémikus, 1949-1970 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a szocialista tudománypolitika teljhatalmú irányítója. 1949-től 1958-ig az Elnöki Tanács tagja, kétszeres Kossuth-díjas (1949, 1956). 1959-től haláláig az MTA angol nyelvű orvosi aktájának (Acta Medica Hungarica) főszerkesztője. Egyre szaporodó közéleti és tudománypolitikai elfoglaltságai miatt előbb a medikusképzés, majd a betegellátás is kikerült tevékenységi köréből, de az I. belklinika tudományos munkájának elvi irányítását nyugállományba vonulásáig (1963) megtartotta. Az 1938-ban Bennholddal és Kylinnel közzétett, vérfehérjékkel foglalkozó német nyelvű monográfia nyomvonalán tovább haladva munkatársaival folytatta a vizenyö patogenezisére és a nyirokkeringés szerepének tisztázására irányuló kutatásait. 1955-ben jelent meg a nyirokkeringés patofiziológiájával foglalkozó, Földi Mihállyal és Szabó Györggyel közösen írt kézikönyv, amely új megvilágításba helyezte a nyirokkeringés élettani és kórtani jelentőségét és a nyirokkutatás világméretű reneszánszát eredményezte. A több nyelven (német, orosz, angol, olasz) kiadott, mind a mai napig forrásértékű nagymonográfia szövegét a három szerző vasárnap délelőttönként Rusznyák lakásán összegyűlve vitatta meg, a kézirat közös megalkotásához ugyanis Rusznyák túlterheltsége ellenére is ragaszkodott. A kísérleti orvostudomány és a funkcionális belgyógyászat nemzetközi hírű, nagy megbecsülésnek örvendő kutatója volt, számos külföldi akadémia és tudományos társaság tiszteletbeli tagja (3. ábra). 3. ábra:: A Korányi Vándorgyűlés résztvevőinek Dóm téren készített csoportképe (1954. május 7). Az első sorban fehér ballonkabátban Rusznyák István, tőle balra a kép közepén hosszú szürke kabátban Hetényi Géza. A kép bal szélén egyenruhában Szenes Tibor, mellette Hámori Artúr. Az első sorban balról a hatodik id. Issekutz Béla. Azt, hogy az 1944-es deportálási kísérlet és a háború után rá lesújtó görögtragédiaszerü megpróbáltatások milyen mértékben befolyásolták a kiemelkedő szellemi adottságokkal megáldott, iskolateremtő belgyógyász háború utáni pályájának alakulását, nehéz megítélni. Belépett a kommunista pártba, a törvénytelenségek éveiben pedig a sztálinista rezsim kiszolgálója lett. Rákosi Mátyást okos embernek tartotta, vele személyes kapcsolatot tartott, szükség esetén telefonon is kérhette közbenjárását. Az MTA elnökeként 1951-ben magára