Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)

TANULMÁNYOK - ARTICLES - FAZEKAS Tamás: Rusznyák István szegedi belgyógyászati klinikája

sa Gépipari Szakközépiskola épületében (Kálvária tér 5/B) kapott helyet. A város egyeteméért erejét meghaladó terheket vállalt. Nem csak telket adott az új klinikáknak, hanem az építés költségeinek felét is magára vállalta és 1945-ig viselte az egyetemi építkezés adósságának terhét. Klebelsberg 1925. február 20-án a kultusztárca költségvetési vitájában az ellene irányuló támadásokat így hárította el: „Itt van Szeged, Budapest után a legnagyobb magyar város, amely évtizedeken át becsületes küzdelmet folytatott azért, hogy egyetemhez jusson. És most bámulatos áldozatkészség mutatkozik Szeged részéről. Még be sem fejezték a Boldogasszony fogadalmi templom építését, amely óriási építkezés, máris felajánlottak akkora összeget, amelyből számításom szerint a belgyógyászati és sebészeti klinika majdnem meg lesz építhető. " A Tisza-parti klinikák helyének kijelölésére Klebelsberg 1926. március 22-24-én három napját szánta és az alapkőletétel előtt két nappal az Alföld egészsége és műveltsége c. cikkében ezt írta: „Szegeden egyetemet alapítunk újjá, és az egyetemalapítás szent dolog a nemzetek életében. De nem tantermekkel teli pompás palotát emelünk, hanem klinikákat az Alföld nagybetegei számára. " Klebelsberg szegedi egyetemépítő munkájának egyik alapelve volt, hogy először a betegellátó klinikáknak kell felépülniük, ezt követte a kutatás fellegvárainak, a Templom (Dóm) téri elméleti intézeteknek a megvalósítása. Az elsőként fölépülő gyermekklinika alapkövét 1926. október 5-én Klebelsberg Horthy Miklós kormányzó jelenlétében e szavakkal tette le: „Most hatalmas egyetemi telepet építünk ezen az óriási térségen. Bízvást mondhatom, hogy beltelki elhelyezésben nincs Európának egyetlen olyan szép egységes és monumentális egyetemi telepe, mint amilyen éppen a szegedi lesz. " Ugyanaznap a szegedi egyetem díszdoktorává fogadta a klinikaépítő művelődéspolitikust, aki válaszbeszédében többek között a következőket mondta: „Az állam és a város csak épületeket, klinikákat, laboratóriumokat és tantermeket emelhet. Tudományos szellemet azonban ezekbe a külső keretekbe mi nem lehelhetünk bele. Ezt a tanári kar adja meg. " Klebelsberg, 1926. december 12-étől már Szeged országgyűlési képviselőjeként is, folyamatosan ellenőrizte az építkezéseket, rendszeresen látogatta az egyetemet és részt vett a szegedi közéletben. A klinikákat Korb Flóris műegyetemi c. r. tanárral 100 évre terveztette. A gyermekklinika, majd a szülészeti és a sebészeti klinika után a bel- és bőrgyógyászati klinika építkezése a fejlesztés utolsó fázisát jelentette. A kultuszminiszter elnöklete alatt álló bizottság mindkét klinika építési munkálataival a szegedi Erdélyi és Breuer céget bízta meg. A földmunkák 1927. október 11-én kezdődtek, s az alapbetonozás, valamint az alapés pincefalazás még a tél beállta előtt befejeződött. A téli szünet után, 1928. február végén indult meg újra a munka, s június végére az épület tető alá került. A szeptemberi átadást követően a belső berendezés még három hónapot vett igénybe, így az új belklinikát csak december 12-én tudták megnyitni. Ekkor a fekvőbetegeket, köztük id. Jancsó Miklóst, átszállították a Kálvária téri épületből. Az évek óta betegeskedő klinikaigazgató prosztatarákja ekkorra már olyan előrehaladott stádiumba került, hogy az új épületbe súlyos állapotban, fekve szállították át. Az ő szomorú állapota rányomta bélyegét a megnyitás külsőségeire is. Nem hangzott el az új épületet fölavató beszéd sem, amelyre Jancsó hosszú idő óta készült és amelyben a kolozsvári új klinika fölavatása (1899) és a szegedi új épület megnyitása között eltelt bő 30 esztendőnek a belgyógyászat fejlődésére kifejtett hatását akarta hallgatóinak összefoglalni.