Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - FAZEKAS Tamás: Rusznyák István szegedi belgyógyászati klinikája
Az új belgyógyászati klinikaépület, amely jelenleg az I. belgyógyászati klinikának ad otthont, az Erzsébet-rakparton (ma Korányi fasor) a klinika-épületek sorában a középső helyet foglalta el. Főfrontja keleti fekvésű, a Tiszára néz, hossza 63,2 m. Az északi és déli szárnyak mélysége 36,4 m, a tantermet magában foglaló középső épületrész mélysége 19,93 m. A tőle északra, a Tisza folyása szerint fölfelé elhelyezkedő, külső méreteiben és homlokzatának kiképzésében teljesen hasonló épületbe a bőrklinika költözött; 1951 óta ezen épület északi szárnyában a II. belklinika, déli részében a bőrklinika működik. Az ún. elkülönítő pavilon a belklinika főépületétől délre, lefelé épült 16 m faltávolságnyira. Ebben a jóval kisebb épületben működött a Purjesz Bélának létesített belgyógyászati diagnosztikai klinika, a második világháború után pedig az ideg- és elmegyógyászati klinika „A" neurológiai osztálya költözött ide; jelenleg az orvosi informatikai és a család-orvosi intézet székhelye. A belgyógyászati klinika fölépítésének és berendezésének összköltsége 1.895 277 pengő 81 fillér volt. Alapterülete 1648,73 m 2 , alsó és magas földszintjén, I. és II. emeletén, valamint tetőemeletén összesen 149 helyiség helyezkedett el, az ágyak száma a megnyitáskor 100 volt. A kisebb elkülönítő pavilon alapterülete 505,79 m 2 volt 40 helyiséggel és 40 ágygyal. A szegedi klinikák tervezésekor (a debreceniekével ellentétben) a decentralizáció drágább, de az idő tájt hasznosabbnak látszó elvét tartották szem előtt: minden klinikán így a belklinikán is - volt önálló tanterem, könyvtár, röntgen, kémiai, bakteriológiai, állatkísérleti és mikrofotografáló laboratórium, elektroterápiás részleg, konyha, mosoda, állatistálló, orvos- és nővérlakások. Az orvostanhallgatók az előadási órák alatt nyitva tartott hátsó tantermi bejáraton és külön lépcsőházból át jutottak a tanterembe. A járó beteg- és ingyen rendelésre jelentkezők sem zavarták a klinika csendjét, mivel a déli szárnyon ma is meglévő oldalbejáratot és oldallépcsőházat képeztek ki. A magas földszinten a főlépcsőháztól jobbra vannak az igazgató tanár helyiségei és a kémiai laboratóriumok, balra a könyvtár és a röntgen. A tanterembe a tágas magasföldszinti főfolyosóról lehetett és lehet mind a mai napig bejutni. A tanterem 12 m széles, 10,7 m hosszú, magassága 8,4 m, alapterülete 115 m 2 . Kiképzése amfiteátrum jellegű, nyolc padsor 110 ülőhelyet alkot, megvilágítását két oldalról, magas hármas ablakokon át kapja. Az alsó és magas földszinten, a jelenlegi helyzettel megegyezően, nem voltak kórtermek, a fekvőbeteg osztályokat (kórtermeket) az első és második emeleten alakították ki. Akkortájt az első emelet a férfi, a második a nőbeteg osztályt alkotta. Az északi és déli szárnyak elülső részét mindkét emeleten nagy, 14-14 ágyas kórtermek foglalták-foglalják el, e kórtermekben helyezték el az oktatás során bemutatott betegeket és itt tartották a délutáni beteglátogatásokat a hallgatósággal. A harmadik emeletet az ápolónői szolgálatot ellátó Isteni Megváltóról nevezett szerzetesnők (Sopron) rendje helyiségei (hálószobák, társalgó, ebédlő, kápolna a sekrestyével) foglalták el. Az alsó földszinten (alagsor) nyert elhelyezést a felvételi fürdő, ahonnan a fölvett beteg fürdetés után klinikai fehérneműbe öltöztetve a déli felvonóval a betegosztályra került. A felvételi fürdő mellett helyezkedett el a vízgyógykezelő (hidroterápia), amelyhez masszírozó pad, Wagner-rendszerű szénsavas fürdő és három pihenőfülke csatlakozott. Az alagsor déli részén volt a konyha és a mosókonyha, középen a gépház és a hozzá tartozó műhely, az északi szárnyon a kutyakísérleti laboratórium, az állatistálló és a hullakamra. Az alsó földszint egész területe alatt egy mélypince helyezkedik el, amelyet betonalagút köt össze az elkülönítő épület alagsorával.
