Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - FAZEKAS Tamás: Rusznyák István szegedi belgyógyászati klinikája
iroda vezetőjét és kihallgatást kért a kormányzótól, amit azonnal meg is kapott. Ekkor balatonföldvári villájából autón Budapestre hajtatott és személyesen kérte meg Horthy Miklóst Rusznyák kinevezésére, amire nem sokkal később sor is került. Rusznyák kinevezése kezdetben sem az egyetem, sem a város társadalmi köreiben nem okozott osztatlan örömöt, hiszen az orvosi kar régi tanárai és a város polgárai ismerték és nagyra becsülték a kiváló belgyógyász hírében álló, kristálytiszta jellemű Purjeszt, s azt szerették volna, ha ő követi Jancsó Miklóst a katedrán. Végső megoldásként az a minisztériumi döntés született, miszerint Purjesz Béla számára kárpótlásképpen önálló belgyógyászati diagnosztikai klinikát hoztak létre a nagy belgyógyászati klinikai épület mellett elhelyezkedő kisebb elkülönítő pavilonban. A Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem 1931-1932. évi almanachja a két belgyógyászati klinika asszisztenciájának különválását regisztrálja és a tanév végén az orvostanhallgatók tanulmányi értesítőjében a belgyógyászatot előadó tanár rovatában már Rusznyák István neve és aláírása szerepelt ( Lábra ). A kinevezés körülményeitől függetlenül 70 évvel később nyugodt szívvel megállapítható, hogy a kormányzó közbeavatkozása ebben az esetben jó irányban érvényesült: a Korányi-iskola tudományos alapokon nyugvó belgyógyászati szemléletét és haladó szellemiségét honosította meg a kiemelkedő kutatói és oktatói-előadói képességekkel megáldott Rusznyák, szegedi működése (1931-1944) egészében véve gyökeresen átalakította és megújította az ottani belgyógyászat arculatát. Lenyűgöző orvosi tudása, a természettudományok és a humaniórák területére kiterjedő hatalmas műveltsége, minden új iránti érdeklődése és lebilincselő előadásai hamar nagy tekintélyt szereztek számára. Zenészként is tehetséges volt, kitűnően csellózott. Hamar összebarátkozott az „angolfajta gentleman"-nek titulált, új professzortípust megtestesítő, vele csaknem egyívású Szent-Györgyi Alberttel (1893-1986), akit a kultuszminiszter még 1928. október l-jén nevezett ki az Orvosi Vegytani Intézet élére. Rusznyák helyzete viszonylag gyorsan stabilizálódott, kiemelkedő képességei láttán a szegedi kar tanárai maguk közé fogadták. Megkezdődött munkásságának azon alkotó időszaka, amelyet később ő maga és mások is az életút legtermékenyebb és legkiegyensúlyozottabb periódusaként tartottak számon. Valamennyi közeli munkatársa (Korányi András, Hollán Zsuzsa, Földi Mihály) egyöntetűen úgy vélekedik, hogy Rusznyák belgyógyászati és tudományos munkásságának csúcsteljesítményei a szegedi klinikaigazgatói időszakához köthetők, ezekben az években ugyanis kizárólag szakmájának, klinikájának és egyetemének élt. Az új Tisza-parti klinika A két világháború közti időszak nagy formátumú tudománypolitikusa, a „legnagyobb álmú" kultuszminiszter, Gróf Dr. Klebeisberg Kuno 1922. június 16-án vette át a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumot. Rá hárult az 1921. évi XXV. törvénycikk végrehajtása, amely kimondta: „Az 1872. évi XIX. törvénycikkel felállított kolozsvári magyar királyi Ferencz József Tudományegyetem ideiglenesen Szegeden nyer elhelyezést". Az új miniszter november 17-én már a helyszínen tanulmányozta a klinikák és elméleti intézetek elhelyezésének lehetőségét, látta ugyanis a városban szétszórtan elhelyezkedő orvoskari intézetek állapotának tarthatatlanságát. A belgyógyászati és a sebészeti klinika a mai Déri Mik-
