Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)

KÖNYVSZEMLE - BOOK REVIEWS

Haag, Guntram: Traum und Traumdeutung in mittelhochdeutscher Literatur. Theoretische Grundlagen und Fallstudien. Stuttgart, S. Hirzel Verlag, 2003. 233p. A középfelnémet irodalom a 12-15. században, a Staufer-dinasztia idejében élte virágkorát. Jellegzetessége az életöröm, az udvari és nemesi élet kiteljesedése. A lovagvilág fénykora ez az időszak, gazdag lírai és epikai irodalmi alkotásaival, melyeknek szerzői már nem egyházi személyek, hanem lovagok, akikhez elszórtan polgári írók és költők is csatlakoztak. Bár a kereszténységgel való kapcsolata nem tagadható le, hiszen abból a talajból fakadt, mégis világi költészetről van szó, amely az élet szépségét, a lovagi erényeket, a bátorságot, a szerelmet énekli meg. A szerző kiválóan ismeri ezt az irodalmat, és e gazdag termésből kiválogatta azokat az alapvető müveket, amelyekben álmok és álommagyarázatok fordulnak elő. Megkísérel magyarázva, kritikailag értékelve és vitatkoz­va olyan kultúrtörténeti, helyenként orvosi, sőt mantikus képet felvázolni, amely igen specifikusan egészíti ki az embernek eme irodalmi alkotásokról alkotott összképét. Mivel alapos az elemző munkája, az antik világ elképze­léseivel is összeveti a maga felismeréseit, és természetesen nem hagyhatja ki az álmok pszichológiai elemzéseit sem, hiszen éppen a 20. század gazdagította a pszichoanalízis révén alapvető ismeretekkel az individuál­pszichológiát. A kötet második része néhány esettanulmányt tartalmaz, amelyekben a szerző megismerteti az olvasót elemzé­seinek módszerével, igen érdekes, aprólékos, helyenként már-már minuciózus, a szerteágazások regisztrálásával és bemutatásával fárasztó és nehezen követhető szálakkal, gondolatokkal terhelve meg az olvasót. Oly mértékben elmélyült és alapos, hogy nem zárja le a témát, hanem a további feldolgozásokat megkönnyítendő kérdés­katalógust közöl, kérdéskomplexumokat, amelyek még nyitottak, relevánsak, és további elmélyülést igényelnek. A könyv igényes munka, amit a tübingeni egyetem doktori disszertációként fogadott el. Nem könnyű olvas­mány. A megszólított olvasói célcsoport: irodalomtörténészek, főleg germanisták és komparatisták, középkori latin- és romanisták, de haszonnal forgathatja az irodalomkedvelő orvostörténész is, aki a saját szakterületéhez is talál használható és érdekes adalékokat. A kötet részletes irodalomjegyzéket, név- és helymutatót valamint rövidí­tésjegyzéket tartalmaz. Rákóczi Katalin Lauterbach, Irene R.: Christian Wilhelm Hermann Trommsdorf ( 1811-1884). Zu Leben und Werk eines pharmazeutischen Unternehmers. (Greifswalder Schriften zur Geschichte der Pharmazie und Sozialpharmazie, Bd. 2). Stuttgart, Wissenschaftliche Verlagsgesellschaft, 2000. 456 p. A monográfia a „tudományos gyógyszerészet atyjának", prof. Johann Bartholomäus Trommsdorf (1770-1837) fiának az életét és működését dolgozza fel. A család két generációjának élete összefonódott a német gyógyszeré­szettörténettel, a még ma is működő cég alapítója az erfurti családi patikából elinduló Christian Wilhelm Hermann Trommsdorf volt, aki alkaloidákat állított elő, amelyek alapvetően módosították a gyógyszerterápiát. A híres és sikeres apa tehetséges fiának képzését a gyógyszer-vegyészét technológiája felé irányította, de életük alapvetően más pályán mozgott. Amíg az apa a családi „Hattyú-patikát" vezette és a város irányításában is jeleskedett, fia a kellő egyetemi és gyakorlati kiképzés után már „első osztályú patikusként" apja halála után átvette ugyan a gyógy­szertárat, figyelme azonban a kutatás, a gyógyszerek előállítása felé irányult. Már 1836-ban megkezdte első alka­loidatermékeinek előállítását és még abban az évben megalapította a „H. Trommsdorf kémiai gyárat", amely gyors fejlődése révén már 1842-ben függetlenül működött a családi patikától. Termékeinek kiváló tisztasága bel- és külföldön elismerést szerzett, számos kiállításon arany- és ezüstdijat hozott a tulajdonosának. 1865-ben megkapta a Német Korona Rend negyedik, 1883-ban pedig annak harmadik fokozatát. Termékeinek előállítási technológiáit tökéletesítette, a termékek árát pedig alacsonyan tartotta, ami a betegek és orvosok elismerését is maga után vonta. A modern alkaloida-terápia kifejlesztése az ő gyógyszereinek köszön­hető. Gyakorlati munkássága mellett tudományos kutatásait is megismertette a szakmai közönséggel, előadásai nagy népszerűségnek örvendtek. 18 egyesület tagja- vagy elnökeként a közéletbe is bekapcsolódott. 1832-33-ban egy botanikai csereegyesületet hozott létre. A szerző értékeli korának eme jelentős személyiségének munkásságát, kinek hatása ma is tagadhatatlan. Az eddig nyomtatásban még meg nem jelent iratanyaggal dolgozott, amit az egyetemi, állami, városi, egyházi és üzemi levéltárakból és irattárakból gyűjtött össze, és kibővítette a családi iratokkal. Első ízben kerül az olvasó elé

Next

/
Thumbnails
Contents