Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)

ADATTÁR - DOCUMENTS - DÖRNYEI Sándor: Kossuth és a gyermekkórház

fiszharmonikán, ami a harmónium egyik korábbi változata volt. A rendezvény tiszta bevétele 948 forint 4 krajcár volt, ezt az összeget egy jótevő 1000 forintra egészítette ki.

7 A komolyzenei és irodalmi estnél már akkor is nagyobb közönségsikert biztosított a táncmulatság. Az előző évi novemberi jótékony célú bál ugyanis 1334 forint és 36 krajcáros tiszta nyereséget hozott a gyermekkórháznak.

8 Kossuth a hírlapi hírverésen kívül más úton is igyekezett javaslatait a megvalósulásra segíteni. Három nappal a fenti vezércikk megjelenése után, 1841. márc. 16-án tartotta Pest vármegye évnegyedi közgyűlését.

9 Ezen "honunk legnagyobb szónoka indítványára"

10 állást foglaltak a gyermekkórház ügyében: "A pesti gyermekkórház tekintetében ...meghagyatott az országos tárgyakban munkálkodó választmánynak, tervet készíteni, miképpen lehetne ezen kórházat országos intézetté tenni; egyszersmind elhatároztatott, hogy a megye on>osi hivatalának betöltésénél a KK. és RR. oily folyamodókra lesznek különös tekintettel, kik a pesti gyermekkórház igazgató főorvosától bizonyságot mutatnak, hogy a gy ermekgyógy tudománynak eme megbecsülhetetlen alkalmát szorgalommal használták." Az országos gyermekkórház ügye az akkori politikai küzdelmek középpontjában álló "országos tárgyak" (úrbér, ősiség, unió Erdéllyel, a választójog kiterjesztése stb.) árnyékában nem vált közüggyé, Pest vármegye közgyűlését mindenesetre dicséri, hogy a javaslat mellé állt. Hogy a megyei orvosi állások betöltésekor figyelembe vették-e a gyermekkórházi gyakorlat igazolását, nem tudjuk. 1841. május 5-én nyolc orvostanhallgató aláírásával közlemény jelent meg a Társalkodóban

11 (a Pesti Hírlap ugyanis "a szerkesztőséghez érkezett dolgozatok tömegei' miatt nem fogadta el közlésre), amelyben "orvosi ügyekben! általa - mint nem szakembere által - soha nem szégyenei hető járatlanságának" tulajdonítják, hogy Kossuth az "üdvös ügy"; a "szent cél" érdekében nem jól választotta meg a megvalósítás "eszközeit". Tudatában vannak az elszomorító nagy gyermekhalandóságnak, s fel is sorolják ennek okait: "a gyermekek nagyobb halandósága, szülési segítség fogyatkozása, egy részről a műveletlen szülék menthetetlen gondatlansága, más részről az úgynevezett műveltebbeknek majomival határos elkényeztető szeretete, kisdedóvó intézetek s lelenczházak hiánya, orvosi politzia és gyermek-kórházak nemléte". A gyermekkórházak létesítése szerintük úgysem oldaná meg a kérdést, inkább a többi, alapvető okot kellene megszüntetni. "A gyermekkórház s orvosaink ott szerzendő tudománya ... az orvosi politziának hitvány pótszere (surrogatuma) leend, s hasztalan alkalmazunk addig palliatív-curát, míg a fentebb felsorolt hiányok radicalist kívánnak s kiáltanak." Kissé kiélezve a fenti álláspontot, ez azt jelentené, hogy ha nem tudunk minden rászoruló gyermeken segíteni, akkor egyen se segítsünk. Ugyancsak elutasító a véleményük a hatósági orvosok javasolt fokozott gyermekgyógyászati munkájáról. Felsorolják a főorvosok kötelességeit, s arra a megállapításra jutnak, hogy "már az egyesek s így a gyermekek gyógyítása is: az utolsó rovat alá tartozik." A főorvosok további feladatokkal való terhelése helyett azt az egyébként 7 Pesti Hírlap 1841. tavaszhó (április) 28. 278. 8 Pesti Hírlap 1841. tavaszhó (április) 3. 218. 9 Pesti Hírlap 1841. tavaszelő (március) 17. 176. 10 Lumniczer Sándor: Emlékbeszéd, melyet néhai Svhoepf (Merei) Ágost... felett... tartott. Pest, 1860. 11. Tévesen 1844-re teszi az eseményt. így veszi át Bókai idézett közleményében. " Felvilágosító jegyzetek a „Pesti Hírlap" 21. száma vezéreikkjére. Társalkodó 1841. máj. 5. 36. sz. 141-142.