Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)

KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - PÁSZTOR Emil: Miskolczy Dezső, a modern magyar neurológia alapjainak megteremtője

A budapesti és a madridi Agykutató Intézetben végzett munka jelentősége teljesen nyilvánvalóvá és egyértelművé vált Miskolczy Dezső számára. Ezért az 1930. évi szegedi tanszékvezetői kinevezése után, - legfontosabb teendőként - fél éven belül kérvényezte a minisztertől, hogy a klinika szövettani laboratóriumát agykutató intézetté szervezzék át. Ehhez viszont meg kellett szereznie a Szent-Györgyi Albert (1893-1986) elnöksége alatt működő Természettudományi Kutatási Bizottság elvi és anyagi támogatását. Abban az időben az állami adminisztráció „még jól dolgozott", így miniszteri rendelettel (12.083/1931.IV. számmal) ugyanazon évben megkezdhette működését a szegedi egyetemen is az Agykutató Intézet. Az Intézet hisztopatológiai munkáját kémiai kutatásokkal bővítette. 1940-ben a M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem Kolozsvárra való visszaköltözésével Miskolczy professzort nevezték ki az Ideg- és Elmeklinika Igazgatójává, aki viszont ragaszkodott az Agykutató Intézet áttelepítéséhez is. Sokkal nagyobb technikai és adminisztratív problémát jelentett az Agykutató Intézet áttelepítése, mint annak megalapítása volt. Az intézethez tartozó műszerek, egyéb felszerelések, oktatási anyagok, a sok fixált agyi preparátum, a rengeteg szövettani metszet részletekben és nem egyszerre került áttelepítésre. A küldeményekből mindig hiányzott valami. Állandó levelezés folyt Kolozsvár és Szeged között a hiányzó anyagok miatt. A fennmaradt dokumentumokból kitűnik, hogy még 1942 közepén is íródtak reklamáló levelek. Ennek ellenére az Agykutató Intézet működött, Miskolczy professzor biztosította annak szellemi és financiális igényeit. 1945-ben Erdély elvesztésével a kolozsvári egyetem úgy alakult át, hogy annak orvosi karát Marosvásárhelyre helyezték. Az Idegklinika igazgatója természetesen Miskolczy professzor lett, de az Agykutató Intézet a régi keretek között nem működhetett tovább. A klinika szövettani laboratóriuma viszont, a klinikai anyagra támaszkodva, tovább folytatta aktív munkáját. Miskolczy professzor és munkatársai eredményes kutatómunkájának elismeréseként a Román Tudományos Akadémia 1955-ben Marosvásárhelyt tudományos kutató központot létesített Miskolczy Dezső professzor vezetésével. Ezzel a magyar nyelvű egyetemen ismét létrejött az agykutató központ. A tények igazolják, hogy az idegtudományok fejlesztésében milyen döntő jelentőséget tulajdonított Miskolczy professzor az agykutató intézeteknek. Időt és energiát nem kímélve, új pozíciójában szinte első dolga volt a kutatóintézet megszervezése. Világos példáját adta annak, hogy a klinikai tudományt, a betegellátást fejleszteni csak az alaptudományos kutatással együtt lehet. Ezzel generációk hosszú sorának mutatott példát, és megteremtette a modern neurológia alapjait hazánkban. Tudományos működése és eredményei Még csak 2-3 éves diplomával rendelkezett, amikor már figyelemkeltő dolgozatai jelentek meg. Az MTA Mathematikai és Temészettudományi Ertesíőjében. 1923-ban közölte „Adatok az idegregeneráció kórszövettanához" c. munkáját, amelyet a Nobel-díjas Santiago Ramón y Cajal világhírű kiadvány-sorozatába a Trav. du lab. de recherches biologiques de l'Université de Madrid is átvett. Ez volt az alapja annak, hogy az 1924-25 egyetemi tanévet ösztöndíjasként Cajal kutatóintézetében, a nagy mester mellett kutatással tölthette.