Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)

KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - FEDELES Tamás: A pécsi ispotály igazgatói a 14-16. században

nokot. 1365-ig biztosan ö töltötte be az említett főesperesi hivatalt, ám ekkor lemondott róla. Ebben az esztendőben a király kérvényt nyújtott be érdekében a pápai kúriához, amelyből megtudjuk, hogy időközben elnyerte az esztergomi székeskáptalan éneklőkanonoki hivatalát is,

41 lemondott a kői prépostságról, zágrábi javadalma és az ispotály rectoratusa mellett a pécsi káptalanban még egy stallumra tett szert.

42 Szintén ebben az évben vált meg az ispotály rectoratusától, mely élére Plawe-i Konrád került.

43 1374-ben hájszentlőrinci prépostságát és zágrábi javadalmát még kézben tartotta.

44 1372-ben váradi olvasókanonoki hivatalra pápai kinevezést kapott és noha már az - addig birtokolt - esztergomi kanonoki stallumára is kinevezték utódját, mivel a káptalan székvárosában meg sem jelent és levelet sem küldött, így nem nyerte el a hivatalt.

45 Az esztergomi lectoratusérí akkor folyamodott (1374), amikor a korábbi javadalmas Alsáni Bálint a pécsi egyházmegye élére került. Békefi és Kollányi is hangsúlyozza, hogy a hivatalt ténylegesen nem nyerte el, ám az oklevelekben még 1378-ban is esztergomi olvasókanonokként szerepelt.

46

. Több alkalommal a király nyújtott be supplicatiot Gál érdekében, aki a kérvények alapján a király alkancellárjaként működött.

47 Apját Bálintnak hívták, ám családjáról és származásáról további adatok nem állnak rendelkezésünkre. 5. Plawe-i Konrád 1360-tól pécsi javadalmas kanonok,

48 majd 1365-től a Szent Bertalan ispotály rectora volt,

49 végül 1371-1377 között a baranyai archidiaconatus élén állt.

50 1369-ben a boroszlói káptalanban is volt egy kanonoki stalluma.

3

' A boroszlói stallum elfoglalása után a pécsi javadalmairól le kellett volna mondania, azonban ezt nem tette meg. 1371-ben már baranyai főesperesként érkezett Avignonba /. (Nagy) Lajos király (1342-1382) követeként. Java40 1360. 07. 29-én nevezte ki a pápa Miklóst a főesperesi hivatalra. Ld. BOSSÁNYI II. 199. 41 1365-ben az éneklőkanonokok sorában szerepel. BÉKEFI 1910. 101. 42 1365. 05. 1 1.: Kollányi, F..: Esztergomi kanonokok 1100-1900. Esztergom, 1900. 63., Mon. Vat. I/l. 494., BOSSÁNYI 11/198. Idézi: PETROVICH 1960. 272. 8. j. 43 1365. 09. 24.: BOSSÁNYI II. N° 389. PETROVICH 1960. 272. 9. j. 44 Prépostságát László fia: Mihály, míg zágrábi stallumát István fia: Miklós kérte, mivel az „vacantibus/vacabit per assecuűonem lectoratus ecclesie Strigoniensis". A pápa azonban nem járult hozzá, mert „quia Gallus non estprosequutus gratiam suam." Mon. Vat. I/l. 500., 512. 4 BÉKEFI 1910. 151., Bunyitai, V.: A váradi püspökség káptalanai és monostorai a püspökség alapításától 1566. évig. In: A váradi püspökség története. II. Nagyvárad, 1883. 105., KOLLÁNYI 1900. 63. 46 BÉKEFI 1910. 97-98., KOLLÁNYI 1900. 63. 47 Pl. BOSSÁNYI II. N° 389. Engelnél és Szentpéterynél sem szerepel az alkancellárok között. Vö.: Engel, P.: Magyarország világi archontológiája (1310-1457). I—II. Bp., 1996. 1/90., Szentpétery, I.: Magyar oklevéltan. A magyarországi középkori okleveles gyakorlat ismertetése. (A magyar történettudomány kézikönyve H/3.) Bp., 1930. 169. 48 BOSSÁNYI. 11/2. 198-199. Pécsi javadalma évi 8 ezüstmárkát (=32 aranyforint) jövedelmezett. PETROVICH 1960. 272. 9.j. 49 BOSSÁNYI. ÜV2. 434., PETROVICH 1960. 272. 9j. 50 1371: Fraknói,V.: Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római Szentszékkel. I—

III. Bp., 19011903. [a továbbiakban: FRAKNÓI Szentszék.] 1/257., 1377. 01. 04.: Magyar Országos Levéltár, Mohács Előtti Gyűjtemény. Diplomatikai Levéltár [a továbbiakban: DL] 6395. 51 Mon. Vat. I/l

. 494. 52 FRAKNÓI Szentszék. 1/257.