Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)
KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - FEDELES Tamás: A pécsi ispotály igazgatói a 14-16. században
dalmait Skultéti Konrádnak köszönhette akinek káplánjaként tevékenykedett. Skultéti, Nagy Lajos uralkodása alatt a királyi kápolna tagja volt, továbbá Judicis Vilmos bíborost, VI. Kelemen pápa (1342-1352) unokaöccsét is szolgálta. így mind magának, mind pedig a hozzá közel állóknak hazai és külföldi javadalmakat egyaránt kieszközölt. 53 1365-ben benyújtott beadványából megtudjuk, hogy az egyházi rendek közül még csak a diaconatusi vette fel. 54 Tanulmányairól is értesülünk, hisz az imént említett kérvényében az áll, hogy „Scolaris in iure canonico", azaz valamely egyetemen az egyházjogot hallgatta. 55 Konrád a Közép-Németországban lévő Naumburg egyházmegyei Plauen városka szülötte. 56 Apját Hermannak hívták, ám családjáról ennél többet nem sikerült megtudnunk. 6. Gál 1393-ban vált meg a kórház vezetésétől, mivel ekkor a pálos rendbe lépett. 37 Valószínűleg előtte a székeskáptalanban is volt egy kanonoki stalluma. 7. Miklós 1393-ban nevezte ki a pápa az ispotály élére, mivel a fent említett Gál pálos rendbe lépése folytán a hivatal megüresedett. í8 E forrás nevezi az intézményt első alkalommal Szent Erzsébet ispotálynak. 59 Miklós nem volt egyházi ember és érdekes módon a pápai kinevező oklevél azt is említi, hogy az ispotályt laikusok szokták kormányozni. 60 Ez utóbbi kitétel, véleményünk szerint, arra vonatkozik, hogy a kórház tényleges napi ügymenetét valóban világi személyek végezhették, azonban a rector hospitalis címet és a vele járó javadalmat egyházi személyek, az esetek döntő többségében a pécsi székeskáptalanban is javadalommal rendelkező, kanonokok bírták. A nevezett Miklóst megelőzően és őt követően sem tudunk a kórház világi igazgatójáról. Valószínűleg pécsi polgár volt. 8. Gergely Okleveles adataink alapján 1398-1404 között állt a Szent Erzsébet kórház élén. 61 Pécsi kanonoki stallummal is rendelkezett, valamint Alsáni Bálint pécsi püspök (1374-1408) bizalmi embere lehetett, hisz az ö általános helynökeként is tevékenykedett. Vikáriusként 53 BÓNIS 1971. 35. 54 BOSSÁNYI II. N° 391. 55 Uo. 56 BOSSÁNYI II. 198-199., Matthew, D.: A középkori Európa atlasza. Bp., 1989. 116. Oesterley, Hermann: Historisch-geographisches Wörterbuch des deutschen Mittelalters. Gotha, 1883. 471., 527 57 1393. 07. 10.: „dilectus filius Gallus, ipsius Hospitalis rector, domum fratrum sancti Pauli primi eremite Laurentii, ordinis Sancti Augustini, Vesprimiensis diocesis ingressus". K III/ 210., Mon. Vat. 1/3. 220-221. 58 Uo. 59 „Hospitale paupe rum sancte Elisabet": K III/ 210., Mon. Vat. 1/3. 220-221. 60 „diclo Hospitali, per laicos gubemari consvetam": K III/ 210., Mon. Vat. 1/3. 220-221. 61 1398. 05. 28.: DL 8322, Regesztája: Zsigmond-kori oklevéltár. I-VII. Mályusz, E. - Borsa, I. (Szerk.). Bp., 1951-2001. [a továbbiakban: ZSO] I. N° 5337.
