Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)

KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - FEDELES Tamás: A pécsi ispotály igazgatói a 14-16. században

hozható az 1367-ben alapított pécsi egyetemmel is. Ezzel szemben Kubinyi András, Pásztor Lajos és Somogyi Zoltán adatait alapul véve, említette Pécs Szent Bertalan és Szent Erzsébet kórházát, megjegyezve, hogy az egyik a Szentlélek Ispotályos rend kezelésében állt.

9 Magam azon a véleményen vagyok, hogy az időközben „nevet változtató" intézményt nem hozhatjuk kapcsolatba a Szentlélek renddel, mivel az esetek döntő többségében az intézmény élén egy pécsi székeskáptalani javadalmas kanonok állt.

10 A Szent Bertalan-plébániatemplom kegyura alkalmasint az építtető Bertalan pécsi püspök (1219-1251) volt, aki 1251-ben lemondott az egyházmegye vezetéséről és vélhetőleg ekkor ruházta a patrónusi jogot a székeskáptalanra." A 14-16. századi források e mellett azt is igen valószínűvé teszik, hogy az ispotály igazgatóit is a káptalan nevezte ki. A 14. század második felében nemcsak az ispotály patrocíniuma változott meg, hanem ezzel párhuzamosan a kórház a Szent Bertalan templom felügyelete alól is kikerült. Ezt nyomon tudjuk követni az ispota magisztereinek javadalmait számba véve, hiszen a vizsgált személyek közül Péter, Tamás és Frankói János - akik 1320—1359 között vezették az intézményt - valamennyien egyúttal az említett templom plébánosi teendőit is ellátták, míg az őket követő személyek esetében ez nem mondható el. A 14. századtól kezdve a kórház élén tulajdonképpen mindig egy javadalmas kanonok állt, aki az ispota rectoratusának jövedelmét gyakorlatilag sine cura húzta és az intézmény tényleges vezetését alkalmasint egy alacsonyan dotált „alkalmazottra" ruházta.

12 Az ispotály rectoratusa egy 1365-ből származó adat alapján évente 15 ezüstmárkát, vagyis 60 aranyforintot jövedelmezett birtokosának,

13 amely összeg egy nagyobb káptalan kanonoki stallummával volt egyenértékű. Egy 1393-ból származó adat szerint akkor még ennél is busásabb jövedelmet, nem kevesebb, mint 200 aranyforintot tudhatott magáénak birtokosa.

14 Ez relatíve magas jövedelemnek számított, hisz a pécsi nagyprépost évi 300, míg a pécsi püspökvárban működő Keresztelő Szent János társaskáptalan prépostja csak 100 aranyforintos jövedelemmel rendelkezett.

1

"

1 Ez nem csak helyi viszonylatban volt jelentős, de országos vonatkozásban is, hisz pl. a kalocsai prépost és a székesfehérvári custos is ugyanekkora éves bevételre számíthatott.

16 A nagyobb kanonoki testületek előkelő kano8 PETROVICH 1960. 273. Az ispotályok patrocíniumait vizsgálva Kubinyi András a Szent Erzsébet titulusra találta a legtöbb adatot, számszerint 27-t, ezt követte a Szentlélek 24 előfordulással. A Szent Bertalan patrocínium csak Pécs esetében fordult elő. KUBINYI 1999. 262. 5 KUBINYI 1999. 264., PÁSZTOR 1940. 51., 53., Somogyi, Z.: A középkori Magyarország szegényügye. Bp., 1941. Palaestra Calasanctiana 37. 46. 3. j., 77-78., 103. A rend pécsi működését Puskely is említi. Puskely, M.: Kétezer év szerzetessége. I-II. Bp., 1998. H/1205. 10 Erre részletesebben ld. FEDELES TAMÁS: Gilebertus ispotálymester. Az ispotályok középkori pécsi rendházánakkérdése. In: Pécsi Szemle 2003. Osz 10-17. " KOSZTA 1994. 70. 12 TÍMÁR 1981.42-43. 13 BOSSÁNYIII. N° 391. 14 Koller, J.: História episcopatus Quinqueecclesiarum. I—VII. Posonii, Pesthini, 1782-1812. [ a továbbiakban: K] III/210., Monumenta Vaticana Históriám Regni Hungáriáé lllustrantia. Vatikáni magyar okirattár. 1/1-6. II/1-3. Bp., 1881-1909. [a továbbiakban: Mon. Vat.] 1/3. 220-221. 15 Luksics, P.: XV. századi pápák oklevelei. I—II. Bp., 1931-1938. passim 16 Udvaidy, J.: A kalocsai főszékeskáptalan története a középkorban. Bp., 1992. 29., Mályusz, E.: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp., 1971. [a továbbiakban: MÁLYUSZ 1971.] 85.