Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)
KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - KARASSZON István: Hermeneutika és diagnosztika a bibliai Sámson-történetek példáján bemutatva
fejezet azonban erről mit sem tud: egy szó nem hangzik el abból, hogy Sámsonnak hosszú lenne a haja; házasodni készül; tisztátalan állat tetemét érinti. Nyilván arról van szó, hogy a 13. fejezetben valaki Sámson különleges történetét a nazireátus fogalmával magyarázza utólag. - Az is világos, hogy a 16. fejezet szintén külön áll. Itt már említve van Sámson hosszú haja, sőt ez a fejezet kulcsmotívuma. A szerző viszont úgy véli: ebben áll az egész nazireátus, tehát szemlélete még későbbi, mint a 13. fejezeté. Az egész történet nosztalgikus felhangja azt sugallja, hogy ez a történet mint ha utólag akart volna egy szép, heroikus befejezést Sámson történetéhez. Cherche la femme - ez a mondanivaló: Delila az oka Sámson bukásának, azaz hogy inkább Sámson szerelme Delila iránt. S ha mégis hősként hal meg Sámson, akkor ez Isten iránti hűségének köszönhető; Delila eltűnik a színről a történet végén. Ez a hölgyekkel szembeni nyilván kritikus hang számunkra ismert az izraeli irodalom történetéből: akkorra tehető, amikor Izraelben megjelennek a rendkívül attraktív görög hölgyek (akik Jézus ben Sirák szerint még hárfázni is tudnak, hogy a csábítás nagyobb legyen); ezektől kell óvni az izraeli ifjakat. A 16. fejezet tehát a legkésőbbi darabja a Sámson-történeteknek, s a sors iróniája, hogy az európai irodalomban éppen ez a fejezet szolgált leggyakrabban ihlető múzsaként. Marad tehát a 14-15. fejezetek tartalma eredeti elbeszélésekként; a 16. fejezetben csupán ezeknek az elbeszéléseknek az analógiás fölhasználásával számolhatunk. 7 Sajnos azonban ez a két fejezet önmagában is sajátos struktúrát mutat, ami értelmezhető - csakhogy másként. Adott ugyanis egy fiatalember, akinek óriási erejéről önmagán kívül talán senki sem tud. Ez a fiatalember a dolgok természetes meneteként szeret meg egy lányt, s feleségül akarja venni - s itt valami baj történik. Amennyire természetesen indult a történet, annyira abnormális a vége: a 15. fejezet végén egy számkivetett férfi áll előttünk, aki teljesen izolált környezetében. A rendkívüli képességek nem segítik a társadalmi integráltságát, hanem inkább csak akadályozzák abban: senki nincs Sámson mellett, annál többen vannak viszont ellene. Itt valaminek lennie kell még, ami több mint Sámson hatalmas ereje - a hatalmas erő ugyanis segítsége lehetne a társadalmi sikerességnek; valami akadály azonban inkább a visszájára fordítja mindezt. Garden City (New York), Doubleday, 1979, 156. Ő néven is nevezi, hogy Izmáéi, Izsák, Sámson, Keresztelő János és Jézus születését számolja ez irodalmi motívumhoz tartozónak. Az irodalmi motívum elemei Brown szerint: 1) Istennek, vagy Isten angyalának megjelenése; 2) a megjelenés által kiváltott félelem az emberben; 3) Isten üzenete - a gyermek születése; 4) ellenvetés, vagy isteni jel kívánsága; 5) Isten jelt is ad az üzenet hihetőségét bizonyítandó. A tudós észrevételek mellett hangsúlyoznunk kell, hogy amíg Sámuel születése esetében ez a motívum elengedhetetlen (hiszen Sámuel silói tartózkodásának értelmét ez adja meg), addig Sámson esetében inkább ellentmondásokat vált ki a 14-15. fejezetekkel. Ez megerősíti azt a gyanúnkat, hogy a Bírák könyve 13. fejezete későbbi a követő fejezeteknél. Talán ez magyarázza a névadást is: Sámuel neve Anna sajátos történetéből következik (legalábbis a Biblia magyarázata szerint); Sámson neve viszont semmilyen kapcsolatban nincs születésével. Miként Kocsis Elemér a Jubileumi kommentárban (Budapest, Kálvin János Kiadó, 1995) mondja: „Sámson anyja fiának 'nap-ember' elnevezést adta." E névből talán inkább Nap-kultuszra, semmint csodálatos születésre következtethetnénk! 7 Meg kell valljuk, nem igazán tudunk olyan magyar nyelvű miire utalni, amely kellőképpen informálna bennünket a Sámson-történetek irodalom-kritikai vizsgálatainak aktuális eredményeiről. Ehelyett viszont igen szerencsésnek mondható a koreai J. Kim könyvének kutatástörténeti áttekintése: The structure of the Samson cycle, Kampen, Kok Pharos, 1993, l-l 14., jóllehet a szerző retorikai analízise talán kissé meghökkentő magyar olvasó számára.
